Az �llat t�rsas l�ny, �ber �s �vszakonk�nt v�ndorol. A ny�lt szavann�k lak�ja, olykor boz�tos jelleg� ter�leteken is el�fordul. A n�st�nyek t�bbnyire �lland� �sszet�tel� csoportokban �lnek. Egy-egy csoport l�tsz�ma v�ltoz�, javar�szt az el�rhet� t�pl�l�k mennyis�ge szabja meg. T�bbnyire kisebb, maximum 60 egyedb�l �ll� csoportokban �l, de a Serengeti s�ks�g t�pl�l�kban b� �l�helyein �ri�si, ak�r ezres nagys�grend� csapatai is el�fordulhatnak. A bik�k territori�lisak, elfoglalnak egy adott ter�letet �s onnan el�zik az �sszes t�bbi bik�t. A ter�let�k�n �thalad� valamennyi n�st�nyt igyekeznek megterm�keny�teni.

A Thomson-gazell�k gyakran Grant-gazell�k vagy impal�k t�rsas�g�ban �lnek. A Serengeti �kosziszt�m�j�ban nagyon fontos szerepet j�tszanak. A cs�kos gn� ut�n a m�sodik leggyakoribb pat�s fajok ott. A ragadoz�k fontos t�pl�l�kai, els�sorban a gep�rd kedveli a Thomson-gazell�kat. Menek�l�s k�zben a kifejlett �llatok ak�r a 60 km/h-s sebess�get is el�rhetik.

T�pl�l�ka els�sorban f�f�l�kb�l �ll. A Thomson-gazella 10-15 �vig �lhet.