A v�r�s teh�nantilop rendszerint nappal akt�v �s kisebb csord�kban �l. Ez a t�rsas faj kor�bban t�bb ezer egyedb�l �ll� csord�kat alkotott, melyek hossz� v�ndorutakat tettek. A bik�k territ�riumokat hoznak l�tre, amelyeket f�leg optikailag jel�lnek meg: termeszv�rakra vagy m�s kiemelked�sekre �llnak, kaparnak, guggol� helyzetben sz�kelnek, let�rdelnek, szarvukkal a f�ldet b�k�dik, �s egyidej�leg szem el�tti mirigyeik v�lad�k�t a talajra kenik. A hat�rvillong�sok ritk�k, de a territ�riumok k�zep�n k�l�n�sen heves harcok folynak, szarvaikkal l�kd�sik egym�st, k�zben cs�dj�kre ereszkednek. Gyakran, j�l hallhat�an �tk�znek �ssze szarvaikkal. A kisebb, z�rt csoportok egy bik�b�l, n�h�ny teh�nb�l �s ezek ut�daib�l �llnak. T�bb csal�db�l ny�lt csoportok j�nnek l�tre, melyek sz�tv�lnak, majd ism�t �ssze�llnak. Az �j borj� sz�let�sekor az el�z� m�g nem v�lt el az any�t�l, �gy gyakran l�tni egy tehenet k�t k�l�nb�z� kor� borj�val. N�ha az id�sebb borj� seg�t megv�deni az �jsz�l�ttet. A teh�nantilopok „�vod�kat" hoznak l�tre, vagyis egy feln�tt teh�n a mag�� mellett m�g m�s borjakra is vigy�z, am�g azok anyja legel vagy iszik.

F� t�pl�l�kuk a k�zepes magass�g� f�vek �s l�gysz�r�ak, alkalmank�nt r�vid �s magas f�veket, valamint leveleket is esznek. Az �llat hossz� fej�n viszonylag magasan �l� szemek lehet�v� teszik, hogy a k�zepes nagys�g� f� f�l�tt legel�s k�zben is szemmel tartsa k�rnyezet�t �s ellens�geit. Ha m�djuk van r�, a teh�nantilopok naponta isznak, de kev�s v�zzel is �tv�szelik a sz�raz id�szakot. A Kalah�riban �l� k�ma teh�nantilop v�zsz�ks�glet�t magas v�ztartalm� n�v�nyekb�l �s t�kszer� gy�m�lcs�kb�l fedezi. Ellens�geik az oroszl�nok, a leop�rdok, az afrikai vadkuty�k �s a csoportosan t�mad� foltos hi�n�k. A fiatal �llatokra a gep�rdok, a kisebb macskaf�l�k �s a sak�lok is vesz�lyesek. A teh�nantilopok legjobb fegyvere a gyors menek�l�s �s a fesz�lt figyelem.