A j�vorantilop igen impoz�ns megjelen�s� �llat. Alapsz�ne v�r�ses vagy homoksz�n�-vil�gosbarna, h�tr�l gyakran n�h�ny v�kony feh�r cs�k fut hasa fel�. A bik�k s�t�tebb alapsz�n�ek. A has �s a l�bak vil�gosak, b�r a t�rdr�szen s�t�t, feket�s foltok fordulhatnak el�. Az arckopony�t fed� sz�rzet is s�t�tebb sz�n�. A nyak als� r�sz�n v�rerekben gazdag toroklebeny cs�ng, amely az id�s bik�kn�l k�l�n�sen nagy is lehet. Ennek szerepe a h�lead�sban van. A bik�kra borzas, s�t�t, durva sz�r� homloks�r�ny is jellemz�.

A bik�k sokkal nagyobbak a tehenekn�l: t�meg�k 400 kilogrammt�l kezdve 1 tonn�ig terjed, szemben a n�st�nyek 300-600 kilogrammj�val, �s 3 m�tert megk�zel�t� testhosszuk is nagyobb a legkevesebb 2 m�teres tehenek�n�l. A fajra jellemz� marmagass�g 130-180 centim�ter, az �tlagos farokhossz 60-80 centim�ter. T�bbsz�r�sen csavart, egyenes szarvuk ak�r 120 centim�tert is el�rheti, m�g a tehenek t�lkei majdnem fel�vel r�videbbek.