Megjelense
2011.07.11. 21:58
Az elefntok utn a msodik legnagyobb szrazfldi llat. Egy kifejlett fehr orrszarv hossza 350-400 centimter, marmagassga 180 centimter, slya 2800-3500 kilogramm. Bre az elefnthoz hasonlan igen vastag, csupasz, kiss redztt, szrks vagy vrses szn.
Magyar nevt a fflk legelshez alkalmazkodott szles szja nyomn kapta. A kt hatalmas orrszarva kzl az els akr 1,5 mteres is lehet.
A kt afrikai faj, a szlesszj orrszarv (Ceratotherium simum) s a keskenyszj orrszarv (Diceros bicornis) kzkelet elnevezsei – fehr s fekete – nyelvi tvedsen alapulnak. Mindkett egyedei a szrks, esetleg vrsesbarna klnbz rnyalatait „viselik”, tlnyomrszt az lhelykn lv talaj szne fggvnyben, ahonnan magukra szedik a port vagy sarat. A dl-afrikai br telepesek holland nyelven „szles”-nek (wijd) neveztk a szlesszjakat, amit az angol telepesek fehrnek (white) rtelmeztek. A keskenyszj fajta megklnbztetskppen kapta a fekete nevet. (A szlesszj inkbb a fvet legeli, a keskenyszj fleg a bokrokrl szedi ssze tpllkt.) rdekes, hogy a broknak a holland nyelvbl kialakult mai afrikaans nyelvbe is bekerlt ez e tves megklnbztets, s mr k is elssorban fehrnek (wit) s feketnek (swart) nevezik a kt fajt.
|