A csimp�nzok testm�retei nagy elt�r�seket mutatnak, mivel egyr�szt hat�rozott nemi dimorfizmus jellemzi �ket (vagyis a n�st�nyek mintegy negyed�vel kisebbek a h�mekn�l); m�sr�szt pedig el�g nagy lehet az elt�r�s az egyes helyi v�ltozataik k�z�tt. A h�mek testt�mege �gy 35–70 kg k�z�tt, testmagass�guk pedig 90-120 cm k�z�tt v�ltozik; a n�st�nyek� 26–50 kg, illetve 70-100 cm k�z�tt. Agyt�rfogatuk kb. 350 cm3, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkor�bbi ismert �seinek, a m�r k�t l�bon j�r� Australopithecus fajoknak.

A csimp�nz test�nek fel�p�t�se az erdei �letm�dhoz alkalmazkodott: hossz� karjai �s kez�n-l�b�n szembeford�that� (oppon�lhat�) h�velykujjai seg�ts�g�vel �pp oly �gyesen mozog a f�kon �s az �gak k�z�tt, mint lent a f�ld�n. Test�t ritk�s fekete sz�rzet bor�tja, arca azonban csupasz.

Mintegy 225 napos (7,5 h�napos) vemhess�g ut�n a n�st�ny �ltal�ban egy ut�dot sz�l. A csimp�nzk�ly�k 2-4 �vig �l tejen, ivar�rett� pedig 6–8 �vesen v�lik, de a n�st�nyek n�ha csak t�z�vesen v�lnak szaporod�k�pess�. Maxim�lis �lettartama a term�szetben 35–40 �v, de egyes p�ld�nyok (f�k�nt �llatkertekben) ak�r a 60 esztend�s kort is meg�lhetik. A legid�sebb �l� csimp�nz a Tarzan c�m� film szt�rja, Csita. 1932-ben sz�letett, �s m�g mindig �letben van.

32 foga van (gum�s), a relat�v agyt�rfogata nagy, nincs farka. �rzelmei vannak, ki tudja fejezni mag�t, van �ntudata. Eszk�zt haszn�l, melyet p�ld�ul �lelemszerz�sre (hangyavad�szat) ford�t. A kurk�sz�st szeretetb�l csin�lja.