A testfel�p�t�s �s a viselked�s kapcsolata �ltal�ban szoros, �s ennek egyik legfontosabb kifejez�je egy faj nemi dimorfizmusa (a h�m �s n�st�ny egyedek k�talak�s�ga). A csimp�nzok nemi dimorfizmusa a gorilla �s az ember k�z� esik. A gorill�k domin�ns h�mek vezette csal�dokban �lnek, m�g az emberekre a csoport(ok)on bel�li monog�m f�rfi-n� kapcsolat a jellemz�.

A csimp�nzok csoportszerkezet�nek jellemz�i:

    z�rt csoportokban t�bb h�m �s n�st�ny �lt egy�tt;
    nemi �r�s�k ut�n a h�m ut�dok a csoportban maradtak, a n�st�nyek elhagyj�k azt;
    a rokon h�mek k�z�sen, egy�ttm�k�dve v�dik a n�st�nyeket �s a csoport ter�let�t;
    a n�st�nyek kapcsolata laz�bb;
    egy h�m t�bb n�st�nnyel tart kapcsolatot (polig�nia).

Louis Leakey angol antropol�gus az els�k k�z�tt ismerte fel, hogy az emberel�d�k (Australopithecus-fajok) felt�telezett �letm�dj�nak megismer�s�ben nagy seg�ts�get jelenthet a ma �l� emberszab�s� majmok viselked�s�nek tanulm�nyoz�sa. A k�z�ns�ges csimp�nzok t�rsas viszonyai (�s kicsit az ember) jobb megismer�s�ben Jane Goodall angol etol�gusn� helysz�ni megfigyel�sei hoztak �tt�r� eredm�nyeket.

2009-ben el�sz�r siker�lt igazolni azt a m�r kor�bban is ismert megfigyel�st, miszerint a csimp�nzok k�pesek tervezni a j�v�t. A stockholmi �llatkert egyik csimp�nza ugyanis minden reggel k�vet gy�jt, hogy megdob�lhassa vel�k a l�togat�kat (�s �gy is tesz, mikor megjelennek) – kiv�ve akkor, ha az �llatkert z�rva van.