A v�ndors�lyom tart�s, gyakran �lethosszig tart� p�rkapcsolatban �l. B�r els�sorban sziklafalakon, magas �p�leteken k�lt, ak�r a f�ldre (p�ld�ul homokd�n�re) is lerakhatja toj�sait. Vad�szatra kedveli a ny�lt, szabad ter�leteket, p�ld�ul a puszt�kat, sztyepp�ket, mocsarakat �s f�lsivatagokat. Vad�szter�let�nek nagys�ga rendszerint 40 - 200 n�gyzetkilom�ter. A v�ndors�lyom szinte kiz�r�lag rep�l� madarakra vad�szik. A ver�b nagys�g�t�l a g�m m�ret�ig t�bb sz�z mad�rfaj szerepel az „�tlapj�n” vil�gszerte. Emellett nagyobb, rep�l� rovarokat, denev�reket, egyes helyeken r�gcs�l�kat is zs�km�nyolnak.T�mad�s�t �ltal�ban nagyon magasr�l ind�tja. �sszez�rt sz�rnyakkal, meredek sz�gben, zuhan�rep�l�sben t�mad, amelyet r�vid, er�teljes sz�rnycsap�sokkal gyors�t fel. Ilyenkor – m�r�sek tan�s�ga szerint – ak�r a 400 km/�r�t is el�rheti a zuhan� mad�r sebess�ge. Az �ldozatot kisebb sebess�gn�l egyb�l megragadja. Nagyobb sebess�g eset�n, pedig h�trafesz�tett, borotva�les h�ts� karm�val „has�tja” v�gig a zs�km�ny h�t�t, �ltal�ban elt�rve annak gerinc�t. Emellett m�s m�dszerekkel is szokott vad�szni. Ilyenkor a s�k, vizes ter�letek felett alacsonyan �s gyorsan rep�lve p�szt�zza a v�zpartot �s a sek�ly r�szeket, parti madarak ut�n kutatva. A felriad� csapatb�l gyakran sikeresen zs�km�nyol. Sokszor vad�szik p�rban is. T�li id�szakban az �sszeszokott p�rok egy�tt indulnak vad�szni. �ltal�ban a h�m magasabban k�s�ri a toj�t, �s � t�mad el�sz�r a felriasztott pr�d�ra. Ha az els� t�mad�s nem siker�l, akkor felv�ltva t�madj�k a kiszemelt zs�km�nyt. B�rmilyen j� vad�sz is azonban a v�ndors�lyom, csup�n minden �t�dik-tizedik t�mad�sa eredm�nyes. Haz�nkban leggyakoribb zs�km�nya a h�zigalamb �s a sereg�ly, de a t�pl�l�kmaradv�nyok �s az eddigi megfigyel�sek alapj�n meggyv�g�, k�k cinege, fekete rig�, ver�b-fajok is kedvelt pr�d�i. Vizes �l�helyeken f�leg dankasir�lyt, cs�rg� r�c�t �s pajzsoscank�t ejt el. K�pes elfogni a kiv�l�an rep�l� sarl�sfecsk�t is. A szabad term�szetben 20 �vet is �lhet.