Megsz�k�tt a pr�gai �llatkert egyik f�lelmet nem ismer� m�h�szborza: val�sz�n�leg �tm�szott a k�tm�teres ker�t�sen.

A Kaca n�vre hallgat� n�st�ny a h�ten sz�k�tt meg, val�sz�n�leg �tm�szott a k�tm�teres ker�t�sen - k�z�lte az �llatpark sz�viv�je. Az elm�lt kilenc �vben, ami�ta m�h�szborzokat (Mellivora capensis) tartanak, ez az els� alkalom, hogy egy p�ld�ny a szabads�g �tj�ra l�pett - magyar�zta Jana Ptacinska.

A m�h�szborzok a term�szet legvakmer�bb �llatai, ez�rt att�l tartanak, hogy Kaca nem marad �letben a "vadonban" - tette hozz� az �llatkert eml�s�k�rt felel�s szakembere. Az �llatkert m�ris t�bb tippet kapott telefon�l�kt�l, hogy merre tal�lhatj�k az elsz�k�tt p�ld�nyt, de a keres�s eddig nem vezetett nyomra.

Az Afrik�ban honos m�h�szborzok nem jelentenek vesz�lyt az emberre, de ha fenyegetve �rzik magukat, agressz�vv� v�lhatnak. A pr�gai egyike annak a kev�s �llatkertnek a vil�gon, amelyben fogs�gban sz�letett hat m�h�szborz is. Mindannyiukat Kaca sz�lte, a legifjabb ut�d id�n j�tt a vil�gra.

A m�h�szborz ragadoz�, mindenev� �llat, a meny�tf�l�k csal�dj�ba tartozik. �jszaka akt�v, ritk�n indul vad�szni a nappal folyam�n. Vadon term� gy�m�lcs�ket, rovarokat fogyaszt, de pr�d�j�nak sz�m�tanak a gerinctelenek is, megeszi a mad�rtoj�sokat. Nev�t onnan kapta, hogy kedvelt t�pl�l�ka a l�pesm�z, tov�bb� a vadm�hek l�rv�i. A m�h�szborz 60-100 centim�ter hossz�, �s ak�r 13-14 kil�sra is megn�het.

(MTI)