Visszah�zhat� karmai r�v�n a fossza a val�di cibetmacsk�khoz k�pezi az �tmenetet. Ezek k�zt a cibetmacsk�k (Viverra) neme ar�nylag hossz� v�gtagok �ltal t�nik ki, melyek �tujj�, sz�r�stalp� l�bban v�gz�dnek. Igen jellemz� erre a nemre az er�sen fejlett mirigytasak a v�gb�lny�l�s �s ivarszervek k�zt.

A cibetmacsk�k sz�mos, f�k�pp az alapsz�n �rnyalata, a bunda rajzolata, illetve a h�ti s�r�ny fejletts�ge tekintet�ben el�t� fajokra oszolva, Afrik�t (a Szahar�t�l d�lre), D�l-�zsi�t, Indi�t�l k�z�ps� K�n�ig, tov�bb� a mal�ji szigeteket, a Molukk�kig �s F�l�p-szigetekig lakj�k, viszont hi�nyoznak a kis keleti Szunda-szigetekr�l.

Az afrikai cibetmacska (Viverra civetta Schreb.)

Nagys�ga egyezik a k�zepes nagys�g� kuty��val. Feje magasra domborod�, sz�les arcorra el�re kicsit hegyesed�, f�le r�vid, cs�csban v�gz�d�, szeme ferd�n has�tott, szembogara kerek. T�rzse megny�lt, b�r nem karcs�, s�t ez �llat egyike a csal�d legz�m�kebb alakjainak. Farka k�zepes hossz�s�g�, ugyanolyan a l�ba is. Talpa teljesen sz�r�s. M�rs�kelten hossz� bund�ja t�m�tt, durva �s laza; nyaka fels� r�sz�n �s h�ta k�zep�n felmereszthet�, meglehet�sen hossz� s�r�ny h�z�dik v�gig, mely m�g a farok fels� oldal�n is �szlelhet�. Sz�p ham�sz�n�, n�ha s�rg�sba hajl� alapsz�n�b�l sz�mos kerek �s sz�gletes, feket�s-barna folt emelkedik ki, melyek elhelyez�s �s nagys�g tekintet�ben igen k�l�nf�l�k, amennyiben hol hossz�ban, hol pedig keresztben sorakoznak egym�s mell�, a combokon pedig hat�rozott kereszts�vokk� lesznek. A h�ti s�r�ny feketebarna, hasoldala viszont vil�gosabb, a rajta l�v� fekete foltok kev�sbb� hat�rozott sz�l�ek. Farka, mely t�v�n m�g el�g d�ssz�r�, 6–7 fekete gy�r�t visel �s feket�s-barna hegyben v�gz�dik. Nyaka oldal�n hossz�, sz�gletes, r�zs�tosan f�l�lr�l-el�lr�l h�tra-lefel� h�z�d� feh�r folt foglal helyet, melyet alul-f�l�l feketebarna szalag hat�rol; ezt a foltot sokszor egy feketebarna s�v k�t egyenl� r�szre osztja. Orrahegye fekete, arcorra v�g�n feh�r, k�zep�n, a szem el�tt, vil�gosbarna, m�g homloka �s a f�lek t�j�ka ink�bb s�rg�s-barna, tark�ja viszont a f�l m�g�tt m�g halv�nyabb. Szeme alatt nagy, feketebarna foltot visel, mely arc�n �t a torok fel� h�z�dik �s ut�bbit szinte teljesen bef�di.

Testhossza 70 cm, fark�� 35, v�llmagass�ga pedig 30 cm. N�met-Kelet-Afrika cibetmacsk�ja, melyet Viverra civetta orientalis Matschie n�v alatt �rtak le, Fischer szerint Zanzib�r sziget�n is felette gyakori. Mint a csal�d legt�bb faja, a cibetmacska is ink�bb �jjeli, mint nappali �llat. A nappalt �talussza, este zs�km�nyt keres �s legf�k�ppen apr� eml�s�ket �s madarakat igyekszik becserk�szni. Azt �ll�tj�k, hogy k�l�n�sen a mad�rtoj�st szereti, a f�szkek felkutat�s�ban igen �gyes �s ez�rt a kedvelt csemeg�j��rt m�g a f�ra is felm�szik. Sz�ks�g eset�n m�g b�k�kat, gy�m�lcs�t, gy�kereket is elfogyaszt. Ezt a S�ssfeld-f�le Loango-exped�ci� tapasztalatai is igazolj�k, mely az �llatot a Kong� vid�k�n ar�nylag gyakorinak mondja, b�r ritk�n l�that�. Egy�bk�nt a cibetmacska az Abessz�ni�t�l Szenegambi�ig h�zott vonalt�l d�lre eg�sz Afrik�t lakja.

A fogs�gban k�l�n �lakban, vagy ketrecekben tartj�k �s h�ssal, legink�bb sz�rnyassal etetik. Ha fiatalon fogj�k el, nemcsak szabads�ga elveszt�s�t viseli k�nnyebben, hanem r�videsen igen megszelid�l. Az �regen elfogottak ellenben nem egyk�nnyen szelid�thet�k. Az ilyenek mindig vadak �s harap�sak maradnak. Ingerl�kenyek, macskam�dra rontanak r� ellenfel�kre, felborzolj�k s�r�ny�ket �s kutyamorg�sra eml�keztet�, rekedt hangot hallatnak. A fogs�gban tartott cibetmacska er�s p�zsmaszagot terjeszt �s ez�rt j�form�n kib�rhatatlann� v�lik, k�l�n�sen a gyeng�bb idegzet� ember sz�m�ra. A p�rizsi f�v�szkertben 5 �vig �poltak egy cibetmacsk�t; ez �lland�an p�zsmaszag� volt. Ha ingerelt�k, m�rg�ben apr� p�zsmacafatokat hullatott ki cibet-tasakj�b�l, melyet egy�bk�nt csak 14–20 naponk�nt �r�tett ki. A szabadban az �llat azzal sietteti a zacsk� ki�r�t�s�t, hogy f�hoz, vagy k�vekhez d�rg�l�dzik. A fogs�gban viszont ketrece l�ceihez nyomkodja zacsk�j�t. Az ember figyelm�t cibetzacsk�ja terelte az �llatra. R�gen a p�zsm�t orvosszernek haszn�lt�k; ma sok illatszer fontos alkot�r�sz�t k�pezi.

Alpinus tapasztalatai szerint a cibetmacsk�t Kair�ban a zsid�k ketrecben tartott�k. Kiz�r�lag csak h�ssal etett�k, hogy min�l t�bb p�zsm�t v�lasszanak ki �s lehet�leg j�l kamatozzanak. A p�zsm�t az � jelenl�t�ben nyomkodt�k ki �s drachm�j�t n�gy arannyal fizettett�k. De Lisszabonban, N�polyban, R�m�ban, Mantu�ban, Velenc�ben �s Mil�n�ban, s�t n�melyik n�met v�rosban, k�l�n�sen pedig Hollandi�ban ugyanilyen c�lb�l nem ritk�n �polt�k ezt az �llatot. Cibetnyer�s c�lj�b�l az �llatot a ketrec r�cs�hoz k�tik, ujjal kiford�tj�k a zacsk�t �s a p�zsm�t egyszer�en kinyomkodj�k a tasakba torkoll� levezet� csatorn�kba. Friss �llapotban a p�zsma feh�r, habszer�, id�vel megbarnul, szaga pedig vesz�t er�ss�g�b�l. Leggyakrabban hamis�tva ker�l forgalomba, de m�g a val�di is sok elj�r�son megy �t, m�g a haszn�latra alkalmass� v�lik. A legjobb p�zsma �ll�t�lag egy �zsiai cibetmacsk�t�l sz�rmazik, m�g pedig egy, a Molukki-szigetcsoport Bura nev� sziget�r�l sz�rmaz� fajb�l. �ll�t�lag a beng�liai is jobb a j�vai vagy afrikai p�zsm�n�l. De ez val�sz�n�en a k�l�nb�z� fok� tiszt�t�sban leli magyar�zat�t. Manaps�g a kereskedelemben m�r j�val eleny�sz�bb szerepet j�tszik, mert a p�zsmaszarvas v�lad�ka mindink�bb kiszor�tja. A h�m rendesen kevesebb, de jobb min�s�g� cibetet szolg�ltat, mint a n�st�ny. Cecchi szerint, aki a kaffai teny�szt�kre hivatkozik, csakis a h�m ad j�min�s�g� cibetet, ellenben a n�st�ny „meglehet�sem b�z�s anyagot v�laszt el, ez�rt nem is fogj�k, hanem, ha t�rt�netesen h�l�jukba keveredik, szabadon bocs�tj�k. „Karmait ellenben lev�gj�k, hogy m�skor l�bujjnyom�r�l felismerj�k.”

Cecchi, aki a 80-as �vekben Kaff�ban tart�zkodott, azt �ll�tja, hogy ott �venk�nt �tlag 200 cibetmacsk�t fognak; �gy, hogy nyomukat k�vetve kif�rk�szik b�v�hely�ket, h�l�kkal k�r�lker�tik �s nagy l�rm�val ki�zik onnan az �llatokat. Cecchi besz�li, hogy 100 cibetmacska 4 nap alatt 6–7 �kr�t fogyaszt el. A cibetmacskateny�szt�s igen j� j�vedelmet hajt, mert az �llat 4 naponk�nt 80–100 g (?) cibetet ad. A cibet a nagy melegben gyorsan erjed �s megromlik, mi�rt is gondosan �vj�k, sz�raz, h�v�s helyen tartj�k. Rendesen marhat�l�kben rakj�k el �s az �vszak szerint v�ltoz� kereslet szerint 1–3 s�t�bl��rt – 0.90–2.70 P �rt�kben. A f�t�meget a tengerpartra �s innen Keletre sz�ll�tj�k.

Eddig m�g nem tudt�k kimutatni, hogy mi haszna van az �llatnak a cibetv�laszt�sb�l. Az az egy bizonyos, hogy a cibetmacska v�lad�k�t nem ellens�gei elriaszt�s�ra haszn�lja, mint az amerikai b�d�sborz az � pokoli b�z�t; hogy mi a v�lad�k igazi feladata, nem tudjuk. Sokkal fontosabb volna azonban, ha az �llat szabadban folytatott �letm�dj�r�l tudn�nk t�bbet. De csod�latosk�ppen az �sszes term�szetrajzok �s �tle�r�sok ebben a tekintetben j�form�n semmit sem tudnak mondani, val�sz�n�leg az�rt, mert ezek az �jjeli rabl�k nappal csak igen kiv�teles esetekben ker�lnek a megfigyel� szeme el�. Maga Brehm is csak igen kev�s alkalommal figyelhette meg az afrikai cibetmacsk�t. K�t fiatal �llat melyeket nevelt, igen cs�ndesen viselkedtek �s unalmas fr�terek voltak, az eg�sz nappalt �taludt�k, csak k�s� este mutatkoztak, napf�lkelte el�tt pedig �jra vackukba b�jtak. Egy veszeked�s alkalm�val az egyik agyonharapta t�rs�t, de sajnos, m�r n�h�ny nappal az �llatok megszerz�se ut�n kapott sebeibe � is belepusztult. M�s p�ld�nyok, melyeket k�s�bb volt alkalma megfigyelni, l�nyeg�ben ugyan�gy viselkedtek. A napot ezek is �taludt�k, ha nem zavart�k �ket, csak este mutatkoztak; ilyenkor a ketrecben �ssze-vissza futkost�k, s az eg�sz cibetmacska-nemet jellemz� gyorsas�got �s �gyess�get mindenk�ppen igazolt�k; ut�na fal�nk �tv�gyuk t�madt, m�g nappal m�g a leg�zesebb csemeg�t is �rintetlen�l hagyt�k. Az �l� pr�d�t vill�mgyorsan megragadt�k, a n�lk�l, hogy k�zel�be lop�dz�ssal, vagy m�s t�mad�si fort�llyal igyekeztek volna birtok�ba jutni. Egyetlen biztos harap�ssal sz�tmorzsolj�k az �llat fej�t, s ily m�don r�gt�n meg�lik. Erre f�lnyalj�k a v�rt �s lassan, megfontoltan hozz�fognak a lakm�roz�shoz. Ha ingerlik, a cibetmacska, ak�rcsak a macska, hangosan morog; haragj�ban felborzolja a sz�r�t. Ha nem kapnak h�l�dobozt, k�nnyen r�szoktathat�k a nappali �letm�dra �s sok �ven �t �p eg�szs�gben �s j� ked�lyben maradnak. A londoni �llatkertben m�r szaporodtak.

Az �zsiai cibetmacska (Viverra zibetha L.)

Nagyj�b�l ugyanaz �ll az �zsiai cibetmacsk�kra is, mint amit m�r az afrikai cibetmacska t�rgyal�sa kapcs�n elmondottunk. Ett�l nemcsak sz�ne �s bund�j�nak rajza, hanem alakja tekintet�ben is elt�r. Feje hegyesebb, teste karcs�bb, f�le hosszabb, sz�re pedig nem hosszabbodik meg a h�ti r�szen s�r�nny�. Alapsz�ne s�t�t barn�ss�rga. Ebb�l sz�mos s�r�n �ll�, k�l�nb�z� alak�, s�t�t rozsdav�r�s folt emelkedik ki, melyek t�bb�-kev�sbb� hat�rozottan kivehet� har�ntcs�kokba rendez�dnek. H�t�n a foltok sz�les, hossz� s�vv� olvadnak �ssze, oldalt igen elmos�dottak. Feje feh�rrel keverten barn�s. A feh�r sz�n a szemek alatt �s az ajkon foltokat k�pez. Torka �s �lla barn�s, f�le k�v�l ugyanilyen sz�n�. Tark�j�n 4 fekete szalag fut v�gig hosszant, 1 pedig a v�llr�l a nyak als� oldal�ra; ez azonban n�melyik �llaton s�rg�sfeh�r, s�t�ttel pettyezett is lehet. L�bai v�r�sbarn�k, fekete hegy� fark�t 6 fekete gy�r� d�sz�ti. A feln�tt �llat teste 80 cm, farka 46 cm hossz�, m�g v�llmagass�ga 38 cm, s�lya pedig 8–12 kg.

Az �zsiai cibetmacska Beng�li�ban, Asszamban, Burm�ban, D�l- �s K�z�p-K�n�ban, Szi�mban �s a Malakka-f�lszigeten �l. Nepalban �s Szikkimben a Himal�ja hegys�g d�li lejt�in tetemes magass�gokba jut f�l. El�fordul ezeken k�v�l keleti Tibetben is, de d�li �s nyugati ir�nyban nem nagyon jut �t Beng�lia hat�r�n, mert m�r a k�z�pindiai tartom�nyokb�l �s a Dekk�n-fenns�kr�l hi�nyzik. A nyugaton �s a d�li tartom�nyokban viszont egy m�sik faj, a Viverra civettina Blyth �l.

Az �zsiai cibetmacska �ltal�ban mag�nyosan �l. Napk�zben ligetekben, berkekben, s�r� boz�tban hever, �jjel porty�z�sra indul, ezenk�zben nem ritk�n az emberi telepeket is felkeresi, hogy ty�kokat, kacs�kat raboljon. Eles�g dolg�ban egy�ltal�ban nem v�logat�s, megeszi a gy�m�lcs�t, mindenf�le gy�keret, rovart, k�gy�t, b�k�t, toj�st, tov�bb� mindennem� madarat �s eml�st, melyet hatalm�ba ejthet. Beng�li�ban m�jusban vagy j�niusban 3–4 k�lyket ellik, melyek Hodgson szerint val�sz�n�leg nyitott szemmel j�nnek a vil�gra. A terhess�g tartama m�g ismeretlen.

A tangalunga (Vivera tangalunga Gray.)

Az �zsiai cibetmacsk�n�l j�val gyakrabban jut el eur�pai �llatkertekbe egy n�l�n�l kisebb faj, a tangalunga, mely d�li H�ts�-Indi�nak �s a Mal�ji-szigeteknek sz�les elterjedts�gnek �rvend� cibetmacsk�ja. Kisebb termet�n k�v�l bund�ja rajzolat�ban is elt�r indiai rokon�t�l. Sz�rk�sbarna alapsz�n�t apr�, feket�s foltok, fark�t pedig nagyobbsz�m� vil�gosabb �s s�t�tebb gy�r� d�sz�ti.