[M�s neve : Herpestes.]

A Viverrid�k k�ts�gk�v�l legr�gibb id�k �ta ismert �s ez�rt legfontosabb alakjai az ichneumonoknak, vagy manguszt�knak jellemz� saj�toss�gait a k�vetkez�kben foglalhatjuk �ssze: Rendszerint kurta l�bakon nyugv� t�rzs�k megny�lt, hengeres; a fej kicsi, vagy legfeljebb k�z�pnagys�g�, az arcorr hegyes, a szem meglehet�en kicsi, szembogaruk kerek, vagy toj�sdad. A f�lek r�videk, lekerek�tettek. Az orr r�vid, csupasz, k�z�pvonal�ban bar�zda h�z�dik v�gig. �gy a h�ts�, mint el�ls� l�bak �tujj�ak; bund�juk durva, hossz�sz�r�. A fels� ajak csupasz g�dre j� elv�laszt� b�lyeg a legk�zelebb �ll� nemekkel szemben. 40, rendszerint j�l fejlett foga er�s gum�kat visel. Az els� el�z�pfog gyakran elcsenev�szedik. A manguszt�k f�leg Afrik�ban otthonosak, melyet teljes eg�sz�ben ben�pes�tenek, de D�l-�zsi�ba is �tny�lnak, s�t egy fajuk Spanyolorsz�g d�libb tartom�nyaiban is el�fordul. Minden�tt a s�kvid�ket szeretik, ett�l sohasem t�volodnak el messzire.

A k�z�ns�ges ichneumon (Mungos ichneumon L.)

M�r �gy illik, hogy legel�sz�r is ezt a r�gi egyiptomiakn�l szentk�nt tisztelt �llatot, a „f�ra�k patk�ny�t” ismertess�k �s megeml�kezz�nk a legr�gibb id�k �ta fennmaradt nagy h�r�r�l �s arr�l a nagyfok� tiszteletr�l, mellyel az �kor n�pei illett�k. M�r Herodotos mondja, hogy az ichneumont minden v�rosban szent helyeken bebalzsamozva temetik el. Az ichneumonnak a k�gy�k ellen v�vott k�zdelmeit a r�giek j�l ismert�k. Az �llatr�l szerzett megfigyel�seket a r�gi korok felfog�s�nak megfelel�en legend�s mesek�rrel font�k k�r�l, melyeket Strabo, Aelianus �s m�sok �r�saib�l ismer�nk. Egy m�sik monda szerint az ichneumon az egyetlen �llat, mely szembe mer a krokodilussal sz�llni. �ll�t�lag az alv� p�nc�los sz�rnyeteg tork�ba besurran, a sz�v�ig f�rja mag�t, azt sz�tmarcangolja �s �gy �li meg az �llatot. Vagy pedig ott leskel�dik k�r�l�tte, kif�rk�szi, hova rakta le a retteget �llat a toj�sait, ott addig �s �s keresg�l, m�g a m�lyben r� nem akad az elrejtett kincsre. Erre neki esik �s nem t�r�dve az anya �bers�g�vel, hamarosan felfalja az eg�sz f�szekaljat �s �gy az emberis�g megbecs�lhetetlen j�tev�j�v� v�lik. Mindeme mond�kb�l csak az �llat k�gy�-gy�l�lete tarthat� fenn.

A kifejlett ichneumon j�val nagyobb a h�zi macsk�n�l; testhossza ugyanis k�r�lbel�l 65 cm, farka pedig legal�bb 45 cm. Alacsony l�bai miatt azonban a t�nylegesn�l kisebbeknek l�tszik. Csak ritk�n l�tni 20 cm-n�l nagyobb v�llmagass�g� h�meket. Mint minden cibetmacskaf�le, az ichneumon is karcs� termet�, de kor�ntsem oly kecses, mint a petymeg, amennyiben a legt�bb rokon�val �sszehasonl�tva ar�nylag nagyon is vaskos. Legjobban igazolja ezt a s�lya, mivel egy fejlett ichneumon 7, s�t 9 kg-ot is nyom. L�ba r�vid, talpa csupasz �s ujjait csaknem k�zep�kig r�vid �sz�h�rtya k�ti �ssze. Farka hossz� sz�r�zete miatt t�v�n igen vastagnak l�tszik; mintha csak a test folytat�s�t alkotn� �s ecsetforma pamatban v�gz�dik. Szemet�ja csupasz, az�rt kicsiny, villog�, kerekbogar� szemei csak ann�l ink�bb el�ugranak. F�le r�vid, sz�les �s kerek�tett. Fart�j�n lapos tasakja van, mely k�z�pen nyilik. Bund�ja eg�szen k�l�nleges. A rozsdas�rga, s�r�, gyapjas sz�rt minden�tt 6–7 cm hossz�, sz�lk�s s�rtesz�r�k f�dik. Ezek a nemessz�r�k feket�vel �s s�rg�sfeh�rrel gy�r�z�ttek �s fak�s�rga hegyben v�gz�dnek; ez�ltal az eg�sz bund�nak z�ldessz�rke szint k�lcs�n�znek, mely nagyszer�en illik az �llat tart�zkod�si hely�hez. Feje �s h�ta s�t�tebb, k�toldala �s hasalja fak�bb. L�ba �s farka v�ge fekete.

Az ichneumon �szak-Afrik�t lakja Marokk�t�l Egyiptomig �s Kis�zsi�ig. Egy alfaja, melyet azonban igen sokan �n�ll� fajnak tartanak, a mungos ichneumon widdringtoni Gray Eur�pa �llatvil�g�nak tagja. Ez a spanyol ichneumon, a melon, vagy meloncillo, mely D�lspanyolorsz�g foly�szelte v�lgyeit lakja �s pedig szinte kiz�r�lag az eszparto-f�vel bor�tott n�dasokat �s lap�lyokat. Afrik�ban �s Szahar�t�l d�lre a Fokf�ldig m�r a k�zelrokon Mungos caffer Gmelin �l. Az ichneumon f�leg Egyiptomban foly�k boz�tos partjain, s�r� n�dasokban tart�zkodik. Ilyen helyeken h�zza meg mag�t nappalra �s a n�dsz�lak k�zt keskeny, de nagy gonddal tisztogatott utakat k�sz�t, melyek m�ly, de nem t�l t�g vacokba vezetnek. Az ilyen lyukakban a n�st�ny a tavaszi, vagy az els� ny�ri h�napokban 2–4 k�lyket sz�l. Fiait igen sok�ig szoptatja �s a h�mmel egy�tt m�g igen sok�ig k�s�rgeti.

Az „ichneumon” nevet, mely „felkutat�”-t jelent, ez az �llat minden bizonnyal meg�rdemli. Szok�saiban �s �rtelmi k�pess�geiben a hasonl� alak� nyestre eml�keztet, melynek kellemetlen b�ze, furfangja, rabl� �gyess�ge �s v�rszomja �t is jellemzi. Nagyobb m�rt�kben f�l�nk, �vatos �s gyanakv�. Sohasem mer�szkedik ki a nyilt mez�re, hanem lehet�leg mindig f�d�tt helyen bujk�l �s rendk�v�l �vatosan j�r, de az�rt ar�nylag nagy ter�letet barangol be. Nappal j�r vad�szni �s mindent felfal, amit csellel megkaparinthat: az eml�s�ket a ny�lt�l, madarakat a ty�kt�l, l�dt�l lefele. Megeszi m�g a k�gy�kat, bogarakat, f�rgeket �s val�sz�n�leg a gy�m�lcs�t is. Az egyiptomi parasztok rabl�sai miatt hal�losan gy�l�lik, ty�k�ljaikat �s galambducaikat a legkegyetlenebb�l kifosztja. K�l�n�sen veszedelmes a ty�kf�szkekre, melyeket ott a ty�kok vad madarak m�dj�ra a szabadban raknak. Val�di haszna ma m�r alig van, ha csak nem tudjuk be neki igen nagy �rdem�l, hogy a k�gy�kat tizedeli.

J�r�sa f�l�tte saj�ts�gos. �gy t�nik fel, mintha cs�szna a f�ld�n �s egyetlen tagj�t sem mozd�tan�, mert hossz�, lecs�ng� sz�re teljesen elf�di l�bait, melyek mozg�s�t alig lehet �szrevenni. A ny�ri h�napokban ritk�n l�tni egyed�l, mert mind�g eg�sz csal�dj�val megy vad�szatra. El�l megy a h�m, ut�na a n�st�ny, az any�t a k�lyk�k k�vetik. Mindegyik szorosan a m�sik nyom�ban l�pked, �gy l�tszik, mintha az eg�sz sor csak egy nagyon hossz� k�gy�hoz hasonl� �llat volna. N�ha az apa meg�ll, f�lkapja a fej�t �s mindenfel� szimatolva liheg, mint a fujtat� �llat. Ha meggy�z�d�tt r�la, hogy nincs mit�l tartania, tov�bb megy, ha zs�km�nyra tal�lt, hangtalanul siklik tova a f� k�zt, majd hirtelen egyet-kett�t ugrik, esetleg a m�r sz�rnyra kap� mad�r ut�n is. Az eg�rlyuk el�tt mozdulatlanul leselkedik, egy-egy patk�nyt, vagy fiatal madarat mulats�gos k�r�ltekint�ssel ker�lget.

Szimatja val�sz�n�leg �ppoly j�, mint a legjobb orr� vizsl��, az az egy biztos, hogy vad�szat�n els�sorban szagl�sa vezeti. Ha toj�sra akad, kisz�vja, az eml�s�knek �s madaraknak csak a v�r�t sz�vja ki �s az agyvelej�t k�lti el. Sokkal t�bbet �l meg, mint amennyit el k�pes fogyasztani.

Hangj�t csak akkor hallani, ha goly�s l�v�st kapott, k�l�nben m�g a legf�jdalmasabb seb sem tud bel�le hangot kicsikarni. Az egyiptomiak ugyan azt �ll�tj�k, hogy p�rz�skor is hallatja �les, egyhang� f�tty�t. Mint egy�b szok�s�r�l, m�s �llatokkal szembeni ellens�gesked�s�r�l is sok mindent besz�ltek �s k�l�n�sen hangs�lyozt�k, hogy a r�ka, sak�l �s az int�gy�k nagy ellens�ge. De mindez mese. Az ichneumon leggonoszabb ellens�ge az ember. K�v�le m�g csak a N�lus �rthat neki, ha el�rasztja lak�hely�t. Csakhogy az ichneumon j� �sz� �s mindig idejekor�n �ri el azokat a magas t�lt�seket, melyek egyik falut�l a m�sikig h�z�dnak, vagy a csatorn�kat szeg�lyezik �s s�r� n�drengetegeikkel j� b�v�helyet nyujtanak.

Az ichneumon vad�szat�t minden egyiptomi nagyon istenes cselekedetnek tekinti. Csak be kell menni a faluba �s kihirdetni, hogy nimsz-re (az ichneumon arab neve) akarunk vad�szni, bizonyos, hogy a falu apraja-nagyja �r�mest fog seg�teni elpuszt�tani ezt a gonosz, furfangos �llatot. Kivonulnak egy hossz� n�dashoz, a vad�sz ott lesbe �ll, a n�p pedig lassan tereli fel�je a vadat. Az �llat teljesen tiszt�ban van avval, hogy mir�l van sz� �s amint a hajt�k l�rm�ja megkezd�dik, azonnal mened�ket keres valamely tany�j�ban; de ezzel nem sokat �r el, mert az arabok hossz� botjaikkal innen is kiugratj�k �s az ichneumon k�nytelen bel�tni, hogy m�s n�dasba kell menek�lnie. Nagy �vatoss�ggal bujk�l a n�d k�zt, id�nkint f�lelve szimatol, amint hallja, hogy a hajt�k egyre k�zelebb �s k�zelebb j�nnek, v�gre m�gis r�sz�nja mag�t �s kil�p a tiszt�sra. Ilyenkor ellapulva halkan siklik tova, hogy gyors mozg�sa el ne �rulja. Igen nagy goly�val �s eg�sz k�zelr�l kell r�l�ni, ha meg akarj�k �lni, mert roppant sz�v�s, ha csak megsebes�l, k�ts�gk�v�l megugrik, mert neh�z sebeket is elb�r.

A fogs�gban tartott ichneumon �let�t m�r Alpinus v�zolta. Ennek az �szlel�nek t�bb h�napig volt egy h�m p�ld�nya, melyet szob�j�ban tartott. Az �llat egy�tt aludt a gazd�j�val, mint a kutya; �gy j�tszott vele, mint a macska. Eles�g�t maga szerezte meg. Ha �hes volt elment a h�zt�l �s p�r �ra mulva j�llakottan t�rt vissza. Igen tiszta, ravasz �s b�tor �llat volt; nagy kuty�kkal is gondolkod�s n�lk�l �sszekapott, meg�lte a macsk�kat, meny�teket, egereket s t�bbsz�r v�rengz� �ld�kl�st vitt v�gbe a ty�kok �s egy�b madarak k�zt. Igen kellemetlen volt, hogy mindent �sszer�gcs�lt, k�l�n�sen a k�nyveket. Francia term�szetvizsg�l�k szerint igen k�nnyen megszel�d�thet�, megismeri gazd�ja hangj�t �s oly engedelmesen k�veti, mint a kutya. De semminek sincs t�le nyugta; mindent ide-oda hurcol a h�zban �s igen alkalmatlann� v�lik, mert minden lehet�t feld�nt. M�s tekintetben viszont hat�rozottan hasznos. Az olyan h�z, melyben ichneumont tartanak, r�vid id� alatt megszabadul a patk�nyokt�l �s egerekt�l, mert a ragadoz� f�radhatatlan buzgalommal �ld�zi ezeket a r�gcs�l�kat. Zs�km�ny�val valami s�t�t kuck�ba vonul �s morg�s�val �s r�f�g�s�vel adja �rt�s�nkre, hogy sz�ks�g est�n meg is tudja azt v�deni. Brehmnek is volt alkalma fogs�gban �l� ichneumonokat hosszabb id�n �t megfigyelni. Egy sz�p, feln�tt h�m �llat igen megel�gedettnek l�tszott ketrec�ben. Nagyon szel�dnek mutatkozott, b�r nem egyszer tett ellenkez� term�szet�r�l bizonys�got. A t�bbi ichneumon rendesen el�g j�l megf�r a hozz� hasonl�kkal, vagy m�s fajrokonaival. Ez a faj azonban csak bizonyos fokig bar�ts�gos. Mikor Brehm egy alkalommal egy mung�t – az ichneumon k�zeli, kisebb termet� rokona, melyet a k�vetkez�kben fogunk ismertetni – tett hozz�, r�gt�n felborzolta a sz�r�t, �gy, hogy val�s�ggal t�sk�snek l�tszott �s hihetetlen d�hvel rontott r� a j�vev�nyre. Vad hajsza kezd�d�tt a ketrecben. A mung� igyekezett menek�lni fajrokona el�l, ez viszont min�l hamar�bb meg akarta fojtani. A k�t �llat szinte �rj�ngve kerget�dz�tt �s oly csod�latos f�rges�ggel mozgott, hogy az ember el sem hitte volna r�luk. Mint a macsk�k, vagy m�kusok m�sztak fel a fa�gakon, vagy a ketrec r�csozat�n. �ri�siakat ugrottak �s meny�t�gyess�ggel surrantak �t a sz�k r�seken, b�mulatos elevens�get tanus�tottak. A mung�t el kellett t�vol�tani, k�l�nben az ichneumon minden bizonnyal meg�lte volna. A mag�ra maradt ichneumon m�g azut�n is eg�sz nap nyugtalan �s izgatott volt. �ppen ily ellens�gesen viselkedett egy m�sik szomsz�dj�val szemben is, mellyel a ketrec hib�s volta miatt a r�cson kereszt�l k�zlekedhetett. Ez a szomsz�dja egy fiatal vadmacska volt, mely m�r eg�sz j�l megszokta a fogs�got �s mindenf�le j�t�kkal mulatott. Szerencs�tlens�g�re kedve szottyant szomsz�d fogolyt�rs�val is j�t�kba elegyedni, azonban az ichneumon, mihelyt a vadmacska meggondolatlanul �tdugta a l�b�t, abban a pillanatban megragadta a szeg�ny �llatot, megfojtotta �s ler�gta a k�t els� l�b�t.

A manguszt�k testalkatra mind hasonl�tanak egym�sra, s�t legt�bbj�k eg�sz viselked�s�ben is. Ez�rt tulajdonk�ppen az ichneumon le�r�s�val c�lunknak m�r meg is felelt�nk volna, ha nem �rdemeln� meg egyik-m�sik faj a k�l�n le�r�st. Kelet-Afrik�ban Matschie szerint nem kevesebb, mint 6 fajuk �l, melyek k�z�l kett� meg�rdemli, hogy megeml�kezz�nk r�luk, mert rokonaikt�l k�ls�leg is meglehet�sen elt�rnek.

A r�vidfark� ichneumon (Mungos paludinosus Cuvier)

Bund�ja s�t�t v�r�sbarna, s�rg�ssz�rk�n pettyezett; r�vid farka alig hosszabb a test f�lhossz�n�l, aminek egy�bk�nt nev�t is k�sz�nheti. Hossza 65 cm, fark�� 37 cm. Fajuk az �gynevezett mocs�ri manguszt�k (Atilax F. Cuvier) alnem�nek egy k�pvisel�je, mely er�sen megr�vid�lt t�rzs, tov�bb� er�sen fejlett fej �s nyak �ltal t�nik ki. [Az Atilax-ot ma m�r �ltal�ban a Mungos-, Herpestes-t�l f�ggetlen, �n�ll� nemnek tekintik.] �gy keleti, mint nyugati Afrik�ban el vannak terjedve, ahol mocsaras, erd�s foly�partokon �lnek; els�rang� �sz�k �s j�l buknak a v�z al� is �s mindenf�le v�zi �llattal, halakkal, b�k�kkal �s r�kokkal t�pl�lkoznak. A m�sik fontosabb keletafrikai alak:

A feh�rfark� ichneumon (Mungos albicandus F. Cuvier)

Nev�t feh�r farkv�g�r�l nyerte. Ett�l eltekintve, fels� r�sz�n feket�ssz�rke, vagy s�t�t s�rg�ssz�rke. Ez a faj a nagy elterjedts�g� Ichneumia Is. Geoffroy alnem egyik k�pvisel�je.

Az indiai ichneumon vagy mung� (Mungos mungo Gmelin)

[M�s neve: griseus.]

A k�z�ns�ges ichneumon ut�n legh�resebb mangusztafaj, mely a f�ra�k patk�ny�t Indi�ban helyettes�ti, a mung�. Nagys�gra j�val kisebb, mint az ichneumon; testhossza 40-50 cm, fark�� valamivel kevesebb. Hossz�, sz�lk�s sz�re sz�rke, hegye el�tt sz�les feh�r gy�r�vel tark�zott, ami ez�stsz�n� pettyez�st �s vil�gossz�rke sz�nt k�lcs�n�z ez �llatnak. Ez a sz�n az �llat fej�n �s v�gtagjain s�t�tebb, l�bain feket�sbe megy �t, arca �s torka t�bb�-kev�sbb� v�r�sbe j�tszik. Az ismertet� jellegek igen v�ltoz�k, mi�rt is sz�mos k�l�nb�z� faj �s v�ltozat fel�ll�t�s�ra vezettek.

A mung� elterjed�si k�re eg�sz El�-Indi�ra, kelet fel� Asszamig, nyugatra Afganiszt�ig �s Beludzsiszt�nig terjed ki. Ezenk�v�l Ceylon sziget�n is �l. Az, hogy a Malakka-f�lszigeten, ahonnan Cantornak siker�lt egy p�ld�nyt szereznie, t�nyleg �l-e mungo, legal�bb is val�sz�n�tlennek l�tszik.

 A mal�ji ichneumon (Mungos javanicus Geoffroy)

Az el�bbi fajnak rokona, csakhogy j�val kisebb, – 20 cm hossz� fark�val egy�tt alig 55 cm hossz�, – az aranymanguszta, vagy mal�ji ichneumon. A kedves �llat s�t�tbarna bund�j�t finom, aranys�rga pettyez�s tark�tja, mintha aranyport hintettek volna a bund�j�ra. H�t�n s�t�tebb, fej�n pedig v�rhenyesbe hajl�. Ez a faj J�va �s Szum�tra sziget�n, a Mal�ji f�lszigeten �s Kokink�n�ban, D�l-K�n�ban �s Hainan sziget�n a mung�t helyettes�ti.

A mung� nem bar�tja az �sszef�gg� erd�s�gnek, hanem cserj�sboz�tosban, t�sk�s bokrok k�zt, ligetekben, �ltetv�nyekben, foly�vizek csalitos partjain, vagy boz�ttal lepett szikl�s helyeken tart�zkodik; nem egyszer az emberi telepeken is tany�t �t, ahol a baromfiakban �s egy�b h�zi�llatokban m�rhetetlen k�rokat okoz. A maga�sta lyukban 3 vagy 4 k�lyk�t hoz vil�gra. �gy l�tszik, megeszi az �zletes gy�m�lcs�t is, els�sorban azonban a h�st k�v�nja. Szikl�r�l-szikl�ra, k�r�l-k�re, barlangr�l-barlangra csatangolva, oly lelkiismeretesen vizsg�lja meg a vid�ket, hogy csak a legritk�bb esetben marad rejtve el�le a pr�da. Egeret, patk�nyt, k�gy�t, vagy m�s eff�l�t kapar ki f�ldalatti tany�j�r�l. Igen ravaszul j�r el, mikor ty�kra vad�szik. Kiny�jt�zik �s holtnak tetteti mag�t, m�g a k�v�ncsi baromfi oly k�zel j�n hozz�, hogy n�h�ny sz�k�ssel megragadhatja �ket. Az utaz�knak ebben az �ll�t�s�ban semmi val�tlan sincs, mert K�z�p-Afrik�ban az afrikai manguszt�k is �gy tesznek.

A mung� nagyh�r� �s nagy becsben tartott �llat, els�sorban term�szetesen a m�rges k�gy�kkal v�vott harcai miatt. B�r egy�ltal�ban nem nagy, m�gis gy�zedelmeskedik m�g a p�paszemes k�gy� f�l�tt is. A bennsz�l�ttek azt �ll�tj�k, hogy a mung�, ha m�rges k�gy� harapta meg, ellenszer�l egy igen keser� gy�keret eszik; ez azonban a mes�k birodalm�ba tartozik. Gy�zelm�t f�k�p �gyess�g�vel v�vja ki. M�r Jerdon �s Sterndale is ebben l�tt�k a b�tor kis harcos f� fegyver�t. A k�zdelem folyam�n felborzolt, sz�lk�s sz�re �s nem kev�sbb� vastag b�re azonk�v�l f�l�tte megnehez�tik a k�gy�nak, hogy m�rg�t az �llatba oltsa. De ha ez siker�l neki, a mung� is �pp�gy elpusztul t�le, mint b�rmely m�s �llat, b�r Blanford szerint e m�reg hat�sa lass�bb, mint a t�bbi hasonl� nagys�g� eml�sn�l. Ugyanez a kutat� szemtanuja volt, hogy egy mung� a p�paszemes k�gy� fej�t annak m�regmir�gyeivel �s m�regzacsk�j�val egy�tt minden baj n�lk�l j� �tv�ggyal elfogyasztotta. Viszont ne felejts�k el, hogy a mi s�ndiszn�nk �s g�r�ny�nk, Lenz �s M�hely szerint, szint�n baj n�lk�l �llj�k ki a keresztes vipera harap�s�t �s a fej�t is felfalj�k, m�regmir�gyeivel egy�tt. Ugyanezt �ll�tj�k a mi borzunkr�l is.

A londoni Zoological Society 1871. �vi els� havi �l�s�n Sclater felolvasta azokat a leveleket, melyeket des Voeux-vel, Santa Lucia helytart�j�val, v�ltott. A helytart� a fel�l �rdekl�d�tt Sclater-n�l, Brehm bar�tj�n�l �s kart�rs�n�l, hogy a rettenetes l�ndzsak�gy� (Bothrops lanceolatus), a nyugatindiai szigetek ez istencsap�s�nak kiirt�s�ra nem volna-e c�lszer� ott is meghonos�tani a mung�t, szekret�riust �s �ri�s halkap�t (Paralcyon gigas). Sclater azt felelte, hogy a fennforg� k�r�lm�nyek k�zt a mung� volna a legalkalmasabb �s � tan�csoln� is, hogy v�gezzenek vele ebben az ir�nyban k�s�rleteket; csak att�l tart, hogy a der�k mung� majd nagyobb puszt�t�st visz v�gbe a j�mbor ty�kok, mint a valamivel m�gis csak veszedelmesebb m�rges k�gy�k k�zt! Ez�rt helyesebbnek v�ln�, ha a k�rdezett �llatok helyett ink�bb nagy d�jat t�zn�nek ki e k�gy�k puszt�t�s�ra. Egyidej�leg m�gis k�ld�tt k�t mung�t, hogy megbizonyosodjanak a fel�l, vajjon megt�madja-e egy�ltal�ban a l�ndzsak�gy�t? Des Voeux nem sokkal a mung�k meg�rkez�se ut�n �rtes�t�st k�ld�tt egy viadalr�l, mely a b�tor kis ragadoz� �s a rettegett m�rges k�gy� k�zt zajlott le. Egy f�lm�tern�l hosszabb l�ndzsak�gy�t nagy �veged�nybe helyeztek �s megmutatt�k a ketrec�b�l kieresztett mung�nak. Amint ez megpillantotta a m�rges k�gy�t, r�gt�n nagy izgalom sz�llta meg. Fark�t �s sz�r�t felborzolta �s harck�szen futkosta k�r�l az �veget �s igyekezett fogaival �s karmaival kih�zni az �veget elz�r� rongyot. Miut�n ez siker�lt neki, a k�gy� kim�szott az �vegb�l �s n�h�ny l�p�st tovasiklott a f�ben. A mung� r�rohant �s fogaival, meg karmaival igyekezett a h�t�ba kapaszkodni. De a k�gy� val�sz�n�leg nem �rte v�ratlanul a t�mad�s – azzal, hogy test�t vill�mgyorsan h�tra dobta, ki tudta ker�lni. Erre hirtelen � ment �t t�mad�sba. R�ugrott kis ellens�g�re �s, �gy l�tszik, m�regfogaival is belev�ghatott, mert a mung� siv�tva magasra felsz�k�tt. De m�r ugyanabban a pillanatban r�sz�k�tt a k�gy� h�t�ra �s vad haraggal marcangolni kezdte. R�vid viaskod�s kezd�d�tt el, melyben a k�gy�, helyzete miatt, nem haszn�lhatta fogait. Erre a k�zd�k �jra sz�jjelmentek, a k�gy� p�r l�p�ssel od�bb cs�szott, a mung� pedig ezalatt, l�tsz�lag c�ltalanul, ide-oda futkosott. �gy telt el vagy h�rom perc. A k�gy� nehezen cs�szott, l�tszott rajta, hogy szorongva keres menekv�st, v�gre csendesen fekve maradt; erre a mung� hirtelen visszafordult a k�gy�hoz, elkapta derek�n�l az �lettelennek l�tsz� k�gy�t �s a nyitott ajt�n �t behurcolta ketrec�be. Ott k�nyelmesen hozz�fogott zs�km�nya elfogyaszt�s�hoz, el�sz�r is �les fogaival egy harap�sra �sszemorzsolta a fej�t. A ketrec ajtaj�t bez�rt�k �s elt�voztak, de nem rem�lt�k, hogy a b�tor mung�t �lve l�thass�k viszont. J� �ra mulva visszat�rtek a ketrechez, kinyitott�k �s a csata h�se h�v�s nyugalommal s�t�lt ki bel�le. Egy�ltal�ban nem l�tszott meg rajta, hogy valami baja t�rt�nt volna. A ketrecet megvizsg�lva, a k�gy�b�l m�r csak egy kis r�szt, a fark�t, tal�ltak meg, a t�bbit a mung� elk�lt�tte. 14 nappal k�s�bb a b�tor koma �ppoly f�rge �s harcias volt, mint azel�tt b�rmikor. Hogy hol �s mekkora sebet kapott, nem lehetett meg�llap�tani, mert minden erre ir�nyul� vizsg�latot meg tudott hi�s�tani. „A k�gy� – �gy v�gzi des Voeux level�t – nem volt teljesen kifejlett p�ld�ny, de m�r el�g nagy volt ahhoz, hogy mar�s�t�l az ember 1–2 �ra alatt elpusztuljon.”

A hetvenes �vekben Jamaic�ban is meghonos�tott�k a mung�t �s ott a cukorn�d�ltetv�nyekben gar�zd�lkod� patk�nyok k�zt olyan puszt�t�st vitt v�gbe, hogy az �gy hajtott hasznot �vente n�h�ny milli�ra becs�lt�k.

Valamennyi manguszta k�z�l a mung� a legalkalmasabb a szelid�t�sre, mert nagyon tiszta, csinos, f�rge �s ar�nylag bar�ts�gos �llat. Ez�rt haz�j�ban sok helyen igazi h�zi�llatk�nt nevelik; ezt a bar�ts�gos vend�gl�t�st megfizethetetlen szolg�lataival ezerszeresen h�l�lja meg. Mint a k�z�ns�ges ichneumon, � is nagyszer�en �rti a m�dj�t, hogyan kell a h�zat a patk�nyokt�l �s egerekt�l megtiszt�tani. Szok�sa szerint, csak nappal munk�lkodik. Ha el�sz�r ker�l idegen h�zba, f�rg�n k�r�lfutkos �s r�videsen felfedezi, hogy melyik lyukban tal�l neki val� pr�d�t. Ezt azut�n lankadatlan buzgalommal �ld�zi �s ritka eset, hogy vad�szata sikertelen marad. Rossz kedv�ben a k�l�nben igen ked�lyes �llat mindenkire, aki a k�zel�be mer�szkedik, fogait vicsorgatja, ak�r csak a harap�s kutya. De haragja nem hossz�tartam�. Az emberrel hamar megbar�tkozik. Gazd�j�t r�videsen k�veti, vele alszik �s kez�b�l eszik; �ltal�ban �gy viselkedik, Brehm saj�t tapasztal�s�b�l �ll�tja, egy�ltal�ban nem is gondol arra, hogy fogolyt�rsait b�ntalmazza.

Sterndale nevelt egy mung�t, mely 3 �vig volt Indi�ban �lland� k�s�r�je; ez engedelmes �s h� volt, mint egy kis kutya. „Pipsz” nagyon j�l tudta, mikor akar neki gazd�ja madarat l�ni; h�ts� l�baira �llt, mikor a gazd�ja c�lzott �s mihelyt a l�v�s eld�rd�lt, maga rohant a lel�tt zs�km�ny�rt. Nagyon szerette a tisztas�got, s�t ev�s ut�n m�g felette mulats�gos m�don karmaival fogait is piszk�lgatta. Igen vakmer� �llat volt. Egyszer sikerrel megt�madott egy nagy kuty�t, m�skor harcba keveredett egy j�l megtermett, n�l�n�l hatszorta nagyobb h�m t�zokkal; �gy megsebes�tette, hogy az s�r�l�seibe belepusztult. Pipsz sok k�gy�t is meg�lt. Ha ingerelt�k, �gy felborzolta a sz�r�t, hogy k�takkor�nak l�tszott, de el�g volt, hogy gazd�ja csillap�t�lag felemelje az ujj�t, hogy nyomban megb�k�ljen. Egyszer elt�vedt egy s�r� cserj�sben �s gazd�ja semmik�ppen sem tudott nyom�ra akadni. M�snap azonban, mikor ugyanazon a vid�ken vad�szott, �jra megtal�lta. Pipsz �rvendezve k�szott le a f�r�l. K�s�bb Angli�ba is elk�s�rte gazd�j�t, ahol mindenki megszerette, aki csak ismerte ez �llatot. Eg�sz sereg j�t�kot tudott; ugr�lni, bukfencet h�nyni, kalappal a fej�n sz�ken �lni, katon�sdit j�tszani.

A r�k�sz ichneumon vagy urva (Mungos urva Hodgson)

V�g�l �lljon m�g itt egy fajnak, a r�k�sz ichneumonnak, vagy ahogy Nepalban h�vj�k: urv�nak a le�r�sa, mert �letm�dja meglehet�sen elt�r a t�bbi fajok�t�l. Az urva testalkata �s fogazata nem nagyon t�r el a t�bbi manguszt��t�l. Arcorra megny�lt �s hegyes. T�rzse z�m�k �s er�s. Ujjain, melyek k�z�l a bels�k el�l �s h�tul magasabban fekszenek, nagy b�rh�rtya fesz�l ki; farmir�gyei felt�n�en fejlettek. Bund�j�nak sz�ne nagyj�b�l hasonl�t a t�bbi manguszt��hoz; fel�l barn�s �rnyalat�, piszkos vassz�rke, alul �s a l�bai egysz�n� s�t�tbarn�k. L�bai lefel� gyakran feket�k. Fels� test�t gyakran s�t�t s�vok tark�tj�k, szem�t�l v�ll�ig �lesen fel�tl� s�v fut le. Fark�n – mely t�v�n nagyon d�ssz�r�, n�h�ny keresztcs�k foglal helyet. Nagys�g tekintet�ben egyetlen fajrokona sem mulja fel�l. A feln�tt h�m testhossza 80–90 cm, amib�l kb. 30 cm esik a farokra.

Hodgson a nepali mocsaras �serd�kben fedezte fel a r�k�sz ichneumont. Elterjed�si k�re nem nagy, amennyiben a Himal�j�ban Afganiszt�nt�l �s Nepalt�l Asszamig, Mak�mig �s K�na d�li r�sz�ig terjed el. F�lfedez�je szerint r�szben v�zi �llat, mely f�k�pp b�k�kkal, r�kokkal t�pl�lkozik. K�t, kb. cseresznyenagys�g� farmir�gy�b�l b�z�s folyad�kot tud h�trafel� l�vellni, m�gpedig meglehet�s er�vel. T�bbi rokon�hoz hasonl�an, � is f�ldbe �sott lyukakban �ti fel tany�j�t.