A hangad�s c�lja az �llatok eset�ben a kommunik�ci�, a sz�nd�k, hogy valamit k�z�ljenek. A foltos hi�n�k a kacag� hangokat els�dlegesen t�pl�l�kszerz�skor haszn�lj�k. A kutat�k meg�llap�tott�k, hogy a nevet�s magass�ga a hangot ad� kor�r�l �rulkodik, a fiatalabb �llatok ugyanis magasabb hangon kacagnak, m�g a frekvencia a dominanci�ra, a csoporton bel�li poz�ci�ra utal. Meg�llap�tott�k azt is, hogy az egy egyedt�l sz�rmaz� kacag�sok meglehet�sen v�ltozatosak is lehetnek, m�g m�s p�ld�nyokn�l egy�rtelm�en beazonos�that� a forr�s.

A kacag�snak els�sorban vad�szatkor, a t�pl�l�k feloszt�sakor lehet szerepe, az �llatok ugyanis meglehet�sen agressz�vak, amikor osztozkod�sra ker�l sor. A kutat�k felt�telezik, hogy az �llatok seg�ts�gk�r�sk�nt is haszn�lhatj�k, az oroszl�nok ugyanis gyakran ellopj�k a hi�n�kt�l a zs�km�nyukat, a mag�nyos �llatok azonban es�lytelenek az oroszl�nokkal szemben. �sszever�dve azonban m�r sikeresen visszaszerezhetik a t�pl�l�kot, ilyen form�n a kacag�s csapattagok toborz�s�ra is alkalmas lehet.

Az amerikai �s francia kutat�kb�l �ll� csoportot a Saint-Etienne-i Egyetem munkat�rsa, Nicolas Mathevon vezette, m�g a k�s�rletekben szerepl� �llatokat a kaliforniai Berkeley Egyetem egyik terepi �llom�s�n tartott�k. A kutat�k 26, a csapaton bel�l k�l�nb�z� poz�ci�ban l�v� egyed kacag�s�t r�gz�tett�k. Ahhoz, hogy a hi�n�k kacagjanak, ker�t�sen kereszt�l ingerelt�k �ket csontokkal �s h�ssal.