A rovarok gazdag forr�sai a rejt�lyes kommunik�ci�s jelz�seknek, de a p�zol�s perverzit�s�ban a foltos hi�n�t neh�z fel�lm�lni. Amikor a foltos hi�n�k tal�lkoznak, felmeresztik p�nisz�ket, amelyet felk�n�lnak t�rsuknak, hogy az megszagl�ssza /21. �bra/. Meglep�, hogy a n�st�ny foltos hi�n�k r�szt vesznek ebben a p�zol�sban, ugyanis t�k�letes �lp�nisszel �s �lherezacsk�val rendelkeznek. Val�j�ban nagyon neh�z meg�llap�tani egy hi�na nem�t an�lk�l, hogy ivarszerveit k�zelr�l megn�zn�nk, amely nem egy egyszer� feladat egy �tlagos �l� hi�n�n�l. �veken kereszt�l a hi�n�k k�ls� m�sodlagos nemi jellegeinek hasonl�s�ga megt�vesztette a megfigyel�ket.
A n�st�ny foltos hi�n�k �lp�nisze val�j�ban egy megnagyobbodott klitorisz, �s �gy az evol�ci�s k�rd�s az:, vajon mi�rt v�lt a klitorisz p�niszszer�v� s vajon mi�rt haszn�lj�k ezt a szoci�lis p�zol�sban? Ha a hi�n�k m�s fajait n�zz�k, ezek p�rokban vagy kis csoportokban �lnek �s mag�nyosan keresnek d�g�ket, vagy vad�sznak apr� �llatokra. E hi�n�knak teljesen norm�lis m�ret� klitoriszuk van, �gy az �sszehasonl�t� m�dszer nem ad bizony�t�kot a tulajdons�g kialakul�s�r�l.
1973-ban azonban R.F. Ewer /251/ felt�telezte, hogy a n�st�ny foltos hi�n�k v�r�ben magas az androg�n szint, amelyet 1979-ben P.A. Racey �s J.D. Skinner meger�s�tett /654/. Szinte minden m�s eml�sben a h�mekben magas a tesztoszteron �s m�s androg�n koncentr�ci�ja, m�g a n�st�nyekben csup�n nyomokban tal�lhat�k meg e hormonok. Ewer tudat�ban volt annak, hogy a tesztoszteronnak kulcsfontoss�ga van az eml�s embri� h�mm� v�l�s�ban /4. fejezet/. Az eml�s embri� korai st�dium�nak sz�vetei akkor v�lnak reprodukt�v szervekk�, her�kk� �s p�nissz�, ha az embri� h�m �s tesztoszteron el��ll�t�s�ra k�pes. A n�ivar� embri�ban a tesztoszteron hormon hi�nyzik, �s ov�riumok �s a n�st�nyekre jellemz� m�sodlagos nemi jelek fejl�dnek ki. Ugyanazon sz�vetek, melyek p�nissz� fejl�dnek tesztoszteron hat�s�ra, klitorissz� v�lnak e hormon hi�ny�ban.
Amikor a n�st�ny hi�na vemhes, embrion�lis ut�dai, a h�mek �s a n�st�nyek egyar�nt magas androg�n szintnek vannak kit�ve, mivel az anya androg�n tartalm� v�re el�ri az embri�kat. Ez a hormon aktiv�lja az alapvet� eml�s rendszert, hogy h�m tulajdons�gok fejl�djenek ki �s maszkuliniz�lja a n�st�nyeket, amelyek megnagyobbodott �s h�mszer� klitoriszt fejlesztenek ki /299/.
Lehet-e az �si hormon�lis mut�ns egyednek nagyobb a reprodukt�v sikere, mint faj�nak tipikus n�st�ny�nek? K.J. Stewart megfigyelte, hogy a t�bbi hi�n�val ellent�tben a foltos hi�n�k nagy csapatban �lnek, nagytest� vadra vad�sznak �s intenz�ven k�zdenek a meg�lt �llat h�s��rt /746/. A domin�ns n�st�nyek t�bb t�pl�l�kot nyernek, mint a szubordin�nsok, s �gy h�m ut�daik domin�nsak a csapat t�bbi ut�da felett. Amikor teljesen ivar�rettek lesznek, ezek az ut�dok m�sik hi�na kl�nhoz v�ndorolnak. Ha a domin�ns n�st�ny fia lesz az els� h�m, ebben az �j kl�nban, akkor reprodukci�s sikere kiv�telesen magas lehet, mivel csup�n a domin�ns h�m p�rzik. �gy a foltos hi�na szoci�lis rendszere az er�teljesen domin�ns rendszereket jutalmazza.
A dominancia agresszivit�ssal p�rosul, �s az agresszivit�s a hormon�lis �llapothoz k�t�tt. Eml�s�kben a tesztoszteron kulcsfontoss�g� szerepet j�tszik az agressz�v viselked�s kifejl�d�s�ben. Az a mut�ns n�st�ny, amelynek �tlagos tesztoszteron szintje magasabb, val�sz�n�leg agressz�vebb is, ismerve a viselked�s jellegzetes eml�s t�pus� szab�lyoz�s�t. Annak m�rt�k�ben, hogy az agresszivit�s magasabb sikerhez vezet a t�pl�l�k�rt foly� kompet�ci�ban �s domin�ns fiak el��ll�t�s�ban, a szelekci� az androgeniz�lt n�st�nyt prefer�lta. �gy ezen n�st�nyek le�ny ut�daikat h�mszer� m�sodlagos szexu�lis jellegekkel sz�lt�k, ami a terhess�g alatti hormon�lis �llapotuk mell�khat�sa lehet /251/. A maszkuliniz�lt n�st�nyek �lp�nisze azut�n kommunik�ci�s eszk�zk�nt szolg�lhatott. Az a t�ny, hogy az ivarszerv megvizsg�l�sa m�s hi�nafajokban is el�fordul /454,607/ azt jelzi, hogy az �si hi�na p�nisze val�sz�n�leg kommunik�ci�s eszk�zk�nt is haszn�latos volt /453/.
Az els� maszkuliniz�lt n�st�ny foltos hi�n�k, amelyek megnagyobbodott klitoriszukat ebben a p�zban haszn�lhatt�k, reprodukt�v el�nyre tehettek szert a p�zol�sban r�szv�telb�l, hab�r a jelenlegi funkci�t a n�st�nyekben �s h�mekben nem pontosan �rtj�k. Tov�bb� az sem tiszt�zott, hogy mi�rt csak a n�st�ny foltos hi�n�kban fejl�d�tt ki megnagyobbodott klitorisz, m�g m�s agressz�v szoci�lis h�sev� n�st�nyekben pl. n�st�ny oroszl�nokban nem. Ezeket a k�rd�seket egyel�re f�lret�ve, annyit kijelenthet�nk, hogy az �lp�nisz �s az ivari p�zol�s eredete val�sz�n�leg az ivarszervek fejl�d�s�nek alapvet� eml�s-szab�lyainak �jszer� felhaszn�l�s�b�l sz�rmazik /299/.