A kutat�k azt is megmagyar�zz�k a Proceedings of the Royal Society B foly�iratban megjelent cikk�kben, hogy mi�rt gyakori viszonylag a fekete p�rduc (a p�rduc vagy leop�rd fekete sz�nv�ltozata), �s mi�rt nem fordul el� ilyen sz�nv�ltozat a gep�rdok k�z�tt. A leop�rdok - a gep�rdokkal ellent�tben - sokf�le �l�helyen el�fordulnak, �s viselked�smint�zatuk is v�ltozatos. Mivel a k�l�nb�z� egyedek k�l�nf�le k�rnyezeti "f�lk�kben" �lhetnek, el�nyt kov�csolhatnak a nem szokv�nyos sz�nezetb�l �s mint�zatb�l, �gy ezek stabilan fennmaradhatnak a popul�ci�ban.

Noha a k�rnyezet �s a mint�zat k�z�tt egy�rtelm� �sszef�gg�st siker�lt kimutatni, akad n�h�ny kiv�tel. A gep�rd p�ld�ul foltos mint�t fejlesztett ki vagy tartott meg az evol�ci� folyam�n, annak ellen�re, hogy a ny�lt �l�helyeket kedveli, ezzel szemben t�bb macskaf�le bund�ja egysz�n�, holott jobban szeretnek a d�s n�v�nyzet k�zt �lni. Ezekre az ellentmond�sokra m�g nem siker�lt magyar�zatot tal�lni.

A tanulm�nyb�l az is kider�l, hogy nagyon kev�s macskaf�l�nek vannak f�gg�leges cs�kok a bund�j�n. A 35 vizsg�lt fajb�l csak a tigrisen van meg �lland�an ez a mint�zat, �s ez a mint�zat nem k�t�dik a f�ves �l�helyhez, amint azt v�rhat� lenne. A jelek szerint azonban a tigrisek sz�nezete igen j� �lc�t ny�jt, ez�rt tov�bbra is �rthetetlen, mi�rt nem gyakoribbak a f�gg�leges cs�kok a macskaf�l�kn�l �s m�s eml�s�kn�l.