Szaporodsa
2011.07.19. 23:47
A przsi idszak, ks tavasszal kezddik. Ekkor kerl sor a hmek kztti kzdelemre: egymsnak vetik magukat (mg a testket is felfjjk a cl rdekben), s addig kzdenek, amg a gyengbb a talajhoz lapulva meg nem adja magt. A mindennem eljogok termszetesen csak a prharc gyztest illetik meg, miltal kizrlag a legersebb rktheti t a tulajdonsgait az utnemzedkre. A gyenge vagy srlt pldnynak semmi eslye, hiszen ezutn mg a nstnyt is przsra kellene knyszertenie. (Ez mg a gyztesnek is kemny feladat.)
A nstny a vemhessg ideje alatt egy alagutat s a fld al, - legalbb ktmter mlyen -, ahol egy akkora reget kszt, melybe maga is knyelmesen elfr. Ide teszi le a 25-30 darab ldtojs nagysg tojsait, melyeket ezutn gondosan betemet az alagttal egytt. Ettl fogva kvl rkdik s a kicsik kikelsig nem is tpllkozik: a farkban elraktrozott zsr tartja letben.
Az utdok sszel ltjk meg a napvilgot, s egyelre nagyon eltrnek kifejlett rokonaiktl: frgk, lnk mintzatak, a brk szne a fk krghez, lombozathoz alkalmazkodik. Ez nem vletlen, ugyanis mr a kikelsk pillanatban is az sztneik irnytjk ket, villmgyorsan fel a legkzelebbi fra, a lombok adta menedkbe.
A komodi varnusz egyik klnleges tulajdonsga, hogy kpes a szznemzsre. Ez a biolgiai jelensg, amelynek lnyege, hogy a nstnyek alkalmanknt hmek „kzremkdse” nlkl is kpesek utdoknak letet adni, elfordul ugyan a termszetben, m a magasabb rend gerinceseknl, gy a hllknl is, rendkvli ritkasgnak szmt.
Egy szznemzssel kikelt kis komodi varnusz
2007 elejn azonban az egsz vilgsajtt bejrta az a hr, hogy a komodi srknyok kpesek a szznemzsre, amint ez a londoni s a chesteri llatkertekben vilgra jtt utdokrl ktsget kizran bebizonyosodott. A termszettudsok szerint a szznemzs kpessge azrt elnys a komodi varnuszok szmra, mert szmos szigetbl ll lhelykn knnyen kerlhetnek olyan krnyezetbe, ahol nagyon kicsi az esly arra, hogy a prok tallkozzanak. Biolgiai okokbl a szznemzsbl szrmaz utdok csak hmek lehetnek.
|