A berber oroszl�n (Panthera leo leo), m�s n�ven atlasz- vagy n�biai oroszl�n, az oroszl�nok alfaja. A vadonb�l kihalt �s fogs�gban is kihaltnak hitt�k eg�szen addig, am�g az ut�bbi h�rom �vtizedben sz�tsz�rtan tal�ltak egyedeket cirkuszi popul�ci�kban.

Az oroszl�n alfajok k�z�l ez a legnagyobb, a h�mek 230-270 kg-ot, a n�st�nyek 140–160 kg-ot nyomnak. A berber oroszl�n hivatalos el�fordul�si helye �szak-Afrik�ban az Atlasz-hegys�gben �s a Marokk�t�l Egyiptomig terjed� ter�leten tal�lhat�. Az utols� ismert berber oroszl�nt a vadonban, az Atlasz-hegys�gben l�tt�k ki 1922-ben.

A legt�bb afrikai oroszl�nt�l elt�r�en a berber oroszl�n hegyi ragadoz� volt, mely az erd�s�geket kedvelte. A k�t m�sik, Atlasz-hegys�gben el�fordul� ragadoz�, a berber leop�rd �s az atlasz-medve, m�ra, ismert egyedek n�lk�l szint�n kihalt a vadonb�l. T�bb tucat fogs�gban �l� egyedr�l v�lik, hogy berber oroszl�n: a Port Lympyne vadasparkban tal�lhat� tizenk�t egyed [1] a marokk�i kir�ly �llatait�l sz�rmazik. Emellett, 11, az Addisz Abeba-i �llatkertben tal�lhat� egyedet tartanak berber oroszl�nnak, melyek Hail� Szelasszi� cs�sz�r �llatait�l sz�rmaznak.

A berber oroszl�nokat legink�bb a h�m vastag fekete s�r�nye teszi jellegzetess�, mely a hast�j�kt�l a l�gy�kig �r.

A Disney Az oroszl�nkir�ly c�m� filmje gonosztev�j�nek, Zordonnak a karaktere a berber oroszl�n mint�j�ra k�sz�lt.


Szaporod�s
A h�m �s a n�st�ny csak a szaporod�si id�szakban �llt �ssze, mely val�sz�n�leg janu�rban volt. A s�ks�g oroszl�njain�l nincs meghat�rozott szaporod�si id�szak, k�lyk�k eg�sz �vben sz�letnek. (Ez az inform�ci� fogs�gban �l� egyedeken alapul.) A vemhess�gi id�szak k�r�lbel�l 110 nap, mely ut�n 1-6 k�ly�k sz�letik, de �ltal�ban 3-4. A k�lyk�k �ltal�ban er�sen pettyesek, nagyon s�t�t rozett�kkal. S�lyuk sz�let�skor kb. 7,5 kg. Naponta �tlagosan 8-9 cm-t n�nek, szem�k k�r�lbel�l a hatodik napon ny�lik ki. 13 napos korukban kezdenek j�rni.

A n�st�nyek 2 �ves koruk k�r�l lesznek ivar�rettek, de �ltal�ban 3-4 �ves korukig nem esnek teherbe. A h�mek 24-30 h�napos korukban mutatnak �rdekl�d�st a n�st�nyek ir�nt, de 3 �ves koruk el�tt nem nemzenek k�lyk�ket, mely a leg�ltal�nosabban 4 �ves korra tehet�.

T�pl�lkoz�s
Az atlasz-hegys�gbeli ragadoz�k f�, term�szetes zs�km�nya a berber szarvas �s a gazella volt. M�s k�l�n�sen kedvelt �s k�nny� c�lpontot ny�jt� zs�km�nyuk volt az arab teh�n- �s birkacsorda �s n�ha egy-k�t lovat is elejtettek. A zs�km�nyejt� m�dszert soha nem jegyezt�k le, de val�sz�n�leg hasonl� fojt� m�dszert haszn�ltak, mint ahogy a mai nagymacsk�k teszik.

Szoci�lis �let
Mivel a t�pl�l�k nem volt b�s�ges, ezek az oroszl�nok a t�bbi macskaf�l�hez hasonl�an mag�nyosan, vagy esetenk�nt p�rokban �ltek. A n�st�nyek ivar�rett korukig – k�r�lbel�l k�t �v – a fiatalokkal maradtak, majd lev�lasztott�k �ket. Afrik�ban �s �zsi�ban csak a h�meket �zik el a csal�dt�l, a n�st�nyek �let�k v�g�ig a falk�ban maradnak.


Oroszl�n Projekt
Az el�bbi �llatkerti berber oroszl�n popul�ci� az egyetlen es�ly, hogy �szak-Afrika vadonjaiban �jra l�thassuk �ket. A berber oroszl�n tudom�ny�nak kutat�s�ra ford�tott �veket k�vet�en �s t�l�l� p�ld�nyokr�l sz�l� t�rt�netek alapj�n a WildLink International az Oxfordi Egyetemmel �sszefogva elind�totta nagyra t�r� Nemzetk�zi Berber Oroszl�n Projektj�t. A leg�jabb DNS elj�r�sokat haszn�lj�k a berber oroszl�n DNS-�nek azonos�t�s�ra. A WildLink International csontmint�kat szerzett az eur�pai, �gy a br�sszeli, p�rizsi, torin�i �s egy�b m�zeumokban l�v� berber oroszl�n maradv�nyokb�l. Ezeket a mint�kat eljuttatja az Oxfordi Egyetemre, ahol egy tud�scsoport kivonja a DNS l�ncot, hogy k�l�n�ll� alfajk�nt azonos�thassa a berber oroszl�nt. Hab�r a berber oroszl�n hivatalosan kihalt, a WildLink International azonos�tott egy maroknyi, vil�gszerte fogs�gban �l� oroszl�nt, melyek az eredeti berber oroszl�nt�l sz�rmaznak, �gy a kir�lyi oroszl�nok a Temara �llatkertben, Rabatban, Marokk�ban. Ezen lesz�rmazottak DNS-�t ism�t tesztelni fogj�k �s a hibridiz�ci� foka (a keresztez�d�s) ezut�n meghat�rozhat� lesz. A legjobb jel�lteket ezut�n bevonj�k egy szapor�t� programba, mellyel „visszaszapor�tj�k” a berber oroszl�nt. A projekt v�gs� f�zisa az oroszl�nok visszaenged�se a marokk�i Atlasz-hegys�gben l�v� nemzeti parkba.

A WildLink International enn�l t�bbet m�g nem �rt el, �s weboldaluk a mai napig nem m�k�dik. Mindenki a s�t�tben tapogat�zik, hogy mi t�rt�nhetett a WildLink International-lel. A WildLink International �s az Oxfordi Egyetem azt a meg�llapod�st k�t�tte, hogy a WildLink International adja a p�nzt a projekthez �s hogy az egyetem v�gzi a kutat�st. A WildLink International elt�n�se �ta nem adtak p�nzt sem.

Dr. Noboyuki Yamaguchi, az Oxfordi Egyetem egyik tud�sa saj�t fizet�s�t haszn�lja fel arra, hogy addig folytass�k a berber oroszl�n �s genetik�j�nak kutat�s�t, ameddig csak lehet. A projekt jelenleg hat�rozatlan ideig m�k�dik, am�g a p�nzk�szlet tart.


�zsiai rokons�g
1968-ban, a berber, a kihalt fokf�ldi, az �zsiai �s m�s afrikai oroszl�nok kopony�j�n v�gzett vizsg�lat kimutatta, hogy ugyanazok a koponyajellemz�k – a nagyon keskeny szem�reg f�l�tti s�v – l�that�k a berber �s az �zsiai oroszl�n kopony�j�n. Ez azt mutatja, hogy val�sz�n�leg k�zeli rokoni kapcsolat van az Afrika leg�szakibb r�sz�n �s az �zsi�ban �l� oroszl�nok k�z�tt. Az is val�sz�n�s�thet�, hogy a d�l-eur�pai oroszl�n, mely Kr. u. 80–100 t�j�k�n kihalt, alkothatta az �sszek�t� kapcsot az �szaki-afrikai �s az �zsiai oroszl�nok k�z�tt. Val�sz�n�leg a berber oroszl�nok is ugyanazzal a hasvonallal rendelkeztek (az eg�szet a s�r�ny rejti), mellyel napjainkban az �zsiai oroszl�nok.