zsiai oroszln
2011.07.22. 16:29
Az zsiai oroszln (Panthera leo persica) az emlsk (Mammalia) osztlynak a ragadozk (Carnivora) rendjhez, ezen bell a macskaflk (Felidae) csaldjhoz tartoz oroszln (Panthera leo) egyik alfaja.
Az zsiai oroszln rgen Dl-Grgorszgtl Kis-zsin t Indiig nagy szmban fordult el. Mig fennmaradt, utols populcijt a kihals veszlye fenyegeti
Elterjedse
Az zsiai oroszln ma mr csak az szaknyugat-indiai Gudzsart llamban, a Szaurstra-flszigeten fekv Gir erdsg rezervtumban l. A mintegy 300 ngyzetkilomteres kiterjeds terletet legelk s vegyes erdk bortjk. Utols fennmaradt populcija 200–300 llatbl ll.
Megjelense
A hm fej-trzshossza 160–180 centimter, a nstny 130–150 centimter. Marmagassga krlbell 100 centimter. A hm testtmege 150–200 kilogramm, a nstny 120–160 kilogramm. Az zsiai oroszln valamivel kisebb, mint az afrikai oroszln. Bundja valamivel bolyhosabb, mint az afrikai alfajok, a knyk tjka pedig szrsebb. Az llat rendszeresen nyalogatja a bundjt, hogy kisebb sebei ne gyulladjanak be, s ezzel tiszttja is magt. A hmek srnye ltalban vrses, de nmelyik hm fekete szn. Farokbojtjuk nagyobb, mint az afrikai rokonok. Az jszlttek bundja stt foltos, azonban hamar kivilgosodik.
letmdja
Mint minden oroszln, az zsiai oroszln is trsas, territorilis s csaldi kzssgben l. A fiatal hmeket ktves korukban elkergetik az idsebb hmek, mg a nstnyek egsz letkben a csalddal maradnak. A hmek nhny ves barangols utn tveszik az uralmat egy csald fltt, ahol 2–3 vig maradnak. Tpllka pats emlsk, de hzillatok is. A csaldban csak a nstnyek vadsznak, a hmek csak a barangols idejn, ekkor is inkbb dgkkel tpllkoznak. Az llat ltalban jszaka megy vadszni, nappal inkbb pihen.
Szaporodsa
Az ivarrettsget 3–5 ves korban ri el. A przsi idszak tlnyomrszt oktber s november kztt van. A vemhessg 105–112 napig tart, ennek vgn 2–4 utd jn a vilgra. Az anya 6 hnapig szoptatja kicsinyeit.
|