Az amerikai oroszl�n (Panthera leo atrox) volt a pleisztoc�n kori Amerika legnagyobb sz�razf�ldi ragadoz�ja. A macskaf�l�k csal�dj�nak egy kihalt faja, amely az utols� j�gkorszak v�g�vel t�nt el, mintegy 10 000 �vvel ezel�tt.

Az amerikai oroszl�nok testalkata sokban hasonl�tott a ma Afrik�ban �l� oroszl�nok�ra, azonban mintegy 25%-kal voltak nagyobbak n�luk: kb. 3-3,5 m�ter hossz�ak lehettek, a h�mek �tlagosan 235 kg-ot, a n�st�nyek pedig 175 kg-ot nyomhattak. A kardfog� tigrisekn�l is nagyobbak voltak (az ut�bbiak voltak kb. akkor�k, mint a mai oroszl�nok).

Maradv�nyaikat Alaszk�t�l Peruig sz�mos helyen megtal�lt�k szerte Amerik�ban, a legjobb �llapot� csontv�zaikra Kaliforni�ban bukkantak. �sei minden bizonnyal azok az Eur�zsi�ban �lt barlangi oroszl�nok voltak, amik a Riss-j�gkorszak v�ge fel� a v�ndorl� n�v�nyev�k csord�it k�vetve mintegy 150-100 000 �vvel ezel�tt Beringi�n kereszt�l �szak-Amerik�ba jutottak. Az utols�, W�rm-j�gkorszak sor�n megsz�nt a kapcsolat Eur�zsia �s �szak-Amerika k�z�tt, �gy a k�t faj elszigetel�d�tt egym�st�l �s k�l�n utakon fejl�d�tt.

Az amerikai oroszl�nok a mai oroszl�nokhoz hasonl�an csoportokban �lhettek �szak-Amerika ny�lt t�rs�gein, ahol val�sz�n�leg k�z�sen vad�szhattak a pleisztoc�n kori Amerika nagytest� n�v�nyev� eml�seire (amerikai l�, amerikai masztodon, amerikai b�l�ny stb.). Minden bizonnyal olyan cs�csragadoz� lehetett az �szak-amerikai pr�riken, mint a mai oroszl�nok az afrikai szavann�kon.

Az amerikai oroszl�nok az utols� j�gkorszak v�g�vel haltak ki, mintegy 10 000 �vvel ezel�tt, vagyis nem sokkal a mai amerikai indi�nok �seinek meg�rkez�s�t k�vet�en. Ez�rt er�s a gyan�, hogy az els� indi�nok t�lzott vad�szat�nak eshettek �ldozatul: vagy zs�km�ny�llataik, vagy az amerikai oroszl�nok t�lzott vad�szata miatt. M�sok szerint kihal�sukat a pleisztoc�nt k�vet� gyors felmeleged�s okozhatta. (Err�l b�vebben: pleisztoc�n megafauna.) Legk�zelebbi ma �l� rokona az Afrik�ban �l� oroszl�n.