Nem sok mindent lehet hallani az Afrika sz�v�ben l�v�, nem t�l meglep� m�don K�z�p-afrikai K�zt�rsas�gnak nevezett orsz�gr�l. Mostan�ban csak a z�rzavaros politikai helyzet kapcs�n ker�l n�ha a h�rad�sokba, pedig a kellemes �ghajlat� �s fest�ien sz�p k�zt�rsas�gban rendk�v�l sok term�szeti �rt�k tal�lhat�. Ma is sok helyen �rintetlenek az �serd�k, ahol nagy s�r�s�gben �lnek olyan ritka eml�s�k, mint a gorill�k vagy az elef�ntok. Az orsz�g v�zben �s �sv�nyi kincsekben, k�l�n�sen gy�m�ntban b�velkedik, valamint itt tal�lhat� az 1988-t�l a Vil�g�r�ks�g list�j�n szerepl� Manovo-Gounda St. Floris Nemzeti Park.

Manovo-Gounda St. Floris Nemzeti Park

K�z�p-Afrikai K�zt�rsas�g. A z�ld pont a Nemzeti Partk elhelyezked�s�t jel�li

A Manovo-Gounda a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g �szaki cs�csk�ben a nem t�ls�gosan magas Bongo-hegys�g lejt�it�l, Cs�d �s Szud�n hat�r�ig ny�lik, Nyugat- �s K�z�p-Afrika legnagyobb v�dett szavann�ja.

A nemzeti park t�rt�nete a m�lt sz�zad harmincas �veibe ny�lik vissza. Els�k�nt egy 13 ezer hekt�ros ter�letet nyilv�n�tottak term�szetv�delmi ter�lett�, Ubangui-Chari Nemzeti Park n�ven. T�bbsz�r�s b�v�t�st k�vet�en 1979-ben alakult ki jelenlegi form�ja 1 740 000 hekt�ros ter�leten.

A Manovo-Gounda d�li r�sz�t a Bongo-hegys�g homokos domboldalai alkotj�k, amelyeket sok-sok szurdok �s hegyszoros tesz v�ltozatoss�. A hegys�gben �t, �szak fel� tart� foly� ered, ezek n�v szerint: a Manovo, a Gounda, a Gora, a Vakaga valamint az Oundija. Mind az �t foly�, a Bahr Aoukba torkollik, amely term�szetes hat�ra a parknak, illetve Cs�dnak �s a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�gnak.

A Bongo-hegys�gbe �kel�d� szorosok �sszek�ttet�st biztos�tanak az �szakra elter�l� dimbes-dombos vid�kkel, amelyek talaja vas�rcben gazdag. A park �szaki ter�letei viszonylag m�lyen helyezkednek el, emiatt a foly�k �rad�s�nak k�sz�nhet�en gyakran ker�lnek v�z al�. M�ly, �rt�ri talaj�ban sokf�le nyersanyag megtal�lhat�.

A Manovo-Gounda St. Floris Nemzeti Park bels� ter�leteit mag�nyos f�kkal ritk�n elsz�rt, f�ves szavanna foglalja el, amelynek h�rom k�l�nb�z� t�pusa az egyes ter�letek jellemz� cserjef�l�ir�l kapta a nev�t. A sz�raz �vszak idej�n, a szavann�n gyakran s�p�rnek v�gig t�zviharok, amiket a talajban felhalmoz�dott szerves anyagok �s az elsz�radt, el�regedett cserj�k t�pl�lnak.

A szavanna �l�vil�ga

A St. Florisban csaknem a teljes k�z�p-afrikai �llatvil�got megtal�lhatjuk, sok m�s �llatfaj mellett itt �l az afrikai daru, a generu, a jaribu �s sz�mos antilopfaj. A manov�i szavanna egyik lak�j�nak, a v�r�shomlok� gazell�nak erre h�z�dik a d�li elterjed�si hat�ra.

A foly�k vonal�t s�r� erd�s�vok szeg�lyezik, amelyek a sz�raz �vszakban val�s�gos o�zisk�nt ny�jtanak mened�ket a szavanna lak�inak, �s �l�helyet biztos�tanak t�bbek k�z�tt a n�lusi krokodilnak. A krokodilon k�v�l elterjedt ragadoz� Manovo-Gound�ban a leop�rd, a gep�rd �s el�fordul errefel� a hi�nakutya is.

A g�tl�stalan orvvad�szat m�rhetetlen k�rokat okozott a park ter�let�n �l� vad�llom�nyban, a n�pesebb popul�ci�k mind a r�gi, harmincas �vekbeli hat�rok m�g� szorultak vissza. A legvesz�lyeztetebb fajok a zsir�f; az afrikai elef�nt, amely egyedeinek h�romnegyeded r�sz�t 1981 �s 1984 k�z�tt vesz�tette el; illetve a keskenysz�j� orrszarv�, amelyb�l m�ra alig n�h�ny tucat maradt.