A 20. sz�zad elej�n majdnem a kihal�sig vad�szt�k a koal�t, els�sorban a bund�j��rt. Az ut�bbi �vekben n�h�ny kol�ni�t komolyan vesz�lyeztettek a betegs�gek, els�sorban a chlamydia. A koal�knak nagy, �sszef�gg� erd�s ter�letre van sz�ks�g�k �s k�pesek hossz� t�vols�gokat is megtenni ennek �rdek�ben. A kontinensen egyre n�vekv� emberpopul�ci� mez�gazdas�gi vagy �p�tkez�si c�lokra elfoglalja a koal�k �l�hely�t, visszaszor�tva �ket a boz�tosokba. Az Ausztr�liai Koala Alap�tv�ny 40000 n�gyzetkilom�ter felt�rk�pez�se ut�n azt �ll�tja, hogy a koal�k term�szetes �lettere l�nyegesen cs�kkent. Noha az egyes fajok nagy ter�leteket fednek le, a koal�k lak�k�rzete csak „szigetekben” maradt fenn. Ezeket a szigeteket koordin�lt m�don kell v�deni �s helyre�ll�tani.
Koala egy cairns-i parkban

A sz�razf�ldi helyzettel ellent�tben, ahol a popul�ci� cs�kken, t�bb szigeten „j�rv�nyszer�en” elszaporodtak a koal�k. D�l-Ausztr�li�ban a Kenguru-szigeten a 90 �vvel ezel�tt betelep�tett koal�knak nem volt term�szetes ellens�ge vagy versenyt�rsa. Ehhez hozz�adva azt, hogy a koal�k k�ptelenek a v�ndorl�sra, a koalapopul�ci� m�rete m�ra fenntarthatatlann� v�lt, �s vesz�lyezteti a sziget �kol�giai egyens�ly�t. Jelenleg 30000 koala �l a szigeten, holott �kol�gusok becsl�se szerint a sziget csak 10000-nek biztos�t �lelmet. A korm�ny ez�rt steriliz�ci�s �s �tk�lt�ztet�si programokat ind�tott.

A koal�k n�gy ausztr�liai �llamban fordulnak el�. A helyi szab�lyok szerint az �llat vesz�lyeztetettnek min�s�l a D�lkelet-Queensland Bior�gi�ban �s �j-D�l-Walesben, illetve ritk�nak D�l-Ausztr�li�ban.