El�fordul�s: Marokk�, Alg�ria �s Afrika Szahar�t�l d�lre es� szavann�s ter�letein.
Testt�meg: 8,7-18 kg
Marmagass�g: 54-62 cm
T�pl�l�ka: ragadoz�, els�sorban r�gcs�l�k.
Szaporod�s: 74 napos vemhess�g ut�n 1-4 k�ly�k.
�lettartam: a leghosszabb ideig �l� egyed - fogs�gban - 19 �vig �lt.


A szerv�l az afrikai szavann�k hi�z nagys�g� macskaf�le ragadoz�ja. Ny�l�nk testalkata, hossz� l�bai �s pettyes bund�ja r�v�n �sszet�veszthetetlen. Els�sorban v�zpartok k�zel�ben tal�lhat�k meg, a s�r� n�v�nyzetet kedvelik. �jszaka akt�v, vad�szatai sor�n 3-4 km-t is megtehet. Zs�km�ny felkutat�s�ban �les l�t�s�ra �s kit�n� hall�s�ra hagyatkozik. Kisebb �llatokat fogyaszt, els�sorban r�gcs�l�kat.
Mag�nyosan �lnek, k�r�lbel�l 2,1-2,7 n�gyzetkilom�teres territ�riumon. A megfigyel�sek szerint a n�st�nyek egy �vben ak�r k�tszer is ellhetnek, �ltal�ban 184 naponk�nt. A kis szerv�lok szeme 9 naposan ny�lik ki.

El�fordul�s: Afrika szavann�in �s Indi�ban (Gir Forest)
Testt�meg: a h�mek 150-250 kg, a n�st�nyek 82-120 kg
Marmagass�g: a h�mek 1,23 m, a n�st�nyek 1 m
T�pl�l�ka: els�sorban nagytest� pat�sokat
Szaporod�s: 100-119 napos vemhess�g ut�n 1-6 k�lyk�t ellenek. Ivar�rett� 3-4 �ves korukra v�lnak.
�lettartam: 13-15 �v, fogs�gban ritk�n 30 �v is.


Az oroszl�nok az �korban m�g a Balk�non is �ltek (H�raklesz egyik els� h�stette is hozz� f�z�dik), csak�gy mint �szak-Afrik�ban, a K�zel-Keleten �s D�l-�zsi�ban is. Indi�ban ma m�r csak Gir erdeiben �l egy kisebb popul�ci� (Panthera leo persica). Sz�muk azonban a t�lzott vad�szat, az �l�helyek megsz�n�se �s a zs�km�ny�llatok fokozatos elt�n�se k�vetkezt�ben Afrik�ban is fogy.
Els�sorban a ny�lt, f�ves ter�leteket kedveli, de f�lsivatagokban, f�s szavann�kon �s magasabb r�gi�kban is el�fordul. Nem j� m�sz�k, a f�kra is ink�bb ugranak. A zs�km�nyukat lopakodva k�zel�tik meg, minden lehets�ges fedez�ket kihaszn�lva, majd a megfelel� t�vols�gb�l lerohanj�k azt. R�vid t�von ak�r 60 km/h-�s sebess�gre is fe tudnak gyorsulni. A nap legnagyobb r�sz�t - f�leg a h�mek - lust�lkod�ssal t�ltik, ak�r 20-21 �r�t is. �ltal�ban �jszaka akt�vak, de a nemzeti parkokban, ahol az embert�l nem kell tartaniuk, a nap b�rmely szak�ban vad�szhatnak.
Kev�s �llat �rezheti mag�t biztons�gban t�le, de legink�bb az 50 �s 300 kg k�z�tti s�ly�akra vad�sznak: gn�kra, impal�kra, zsir�fokra, bivalyokra, diszn�f�l�kre �s zebr�kra, de a d�g�t sem vetik meg. Tal�n csak a foltos hi�na �s a hi�nakutya falka k�pes megh�tr�l�sra k�nyszer�teni. Nem mindig j�rnak sikerrel a vad�szatban, egy megfigyel�s szerint 61 t�mad�sb�l mind�ssze 10 volt sikeres.
Az oroszl�n az egyetlen csapatban �l� macskaf�le. A csoportok alapj�t az egym�ssal rokon n�st�nyek alkotj�k. A n�st�nyek k�z�tt szigor� dominancia-sorrend van, a legmagasabb rang� n�st�ny a csoport t�nyleges ir�ny�t�ja. A n�st�nyeket birtokl� 2-4 h�m is rendszerint egym�s rokona. A fiatal h�mek rendszerint egy�tt hagyj�k el a sz�l� csoportot �s �gy v�ndorolnak t�bb ezer kilom�tereket. Miut�n �tveszik egy m�sik csoport felett az uralmat �s el�zik az el�z� "uralkod�kat", rendszerint elpuszt�tj�k azok k�lykeit is. Ezen viselked�s egyik f� oka az, hogy a n�st�nyek ez�ltal �jra hamar fogamz�k�pes �llapotba jutnak.

Els�sorban a n�st�nyek vad�sznak, rendk�v�l �sszehangoltan. A zs�km�nyb�l azonban el�sz�r a h�mek esznek. Az osztozkod�sn�l nem �gy n�z ki, mintha falka�llatok lenn�nek, szemben pl. a vadkuty�kkal, nem viselik gondjukat a k�lyk�knek �s id�sebbeknek.
Az emberh�sra szokott oroszl�nok istencsap�saiv� v�ltak az adott ter�letnek. A nagy m�ltsz�zadv�gi vas�t�p�t�si munk�latok sor�n volt olyan oroszl�ncsapat, amely k�zel 300 munk�s hal�l��rt volt felel�s.

 

El�fordul�s: Afrika Szahar�t�l d�lre es� ter�letein, �zsi�ban a K�zel-Kelett�l J�v�ig
Testt�meg: a h�mek 37-90 kg, a n�st�nyek 28-60 kg
Marmagass�g: 45-78 cm
T�pl�l�ka: ragadoz�, f�leg kis �s k�zepes m�ret� antilopok, majmok
Szaporod�s: 90-105 napos vemhess�g ut�n 1-6 k�lyk�t ellik


A fekete p�rduc nem k�l�n alfaj, hanem az afro�zsiai p�rduc melanisztikus sz�nv�ltozata. �zsi�ban gyakoribb, els�sorban a s�r� dzsungelekben. A p�rducok egy�bk�nt rendk�v�l v�ltozatos �l�helyeken el�fordulhatnak a f�ves szavann�kt�l a tr�pusi es�erd�kig.
Rendk�v�l j�l m�sznak f�ra, sokszor onnan, lesb�l rohanj�k le �ldozatukat, amelyek rendszerint kis �s k�zepes termet� n�v�nyev�k �s madarak. A majmok legnagyobb ellens�gei, els�sorban ez elk�dorgott, figyelmetlen fiatalokra vad�sznak. A nagyobb termet� �s a csapatukat v�delmez� p�vi�nh�mek gyakran hat�konyan l�pnek fel ellene, ak�r s�lyos sebes�l�seket is okozva.

Emberre is vesz�lyes lehet, els�sorban gyermekeket t�madhat meg. Csak�gy, mint az oroszl�nok �s a tigrisek eset�ben, az emberh�sra szokott egyedek a k�rny�k istencsap�saiv� v�lnak, Indi�ban egy p�rduc �ll�t�lag 200 ember hal�l��rt volt felel�s.
Zs�km�ny�t a konkurencia - oroszl�nok, hi�n�k - el�l rendszerint felhurcolja egy f�ra, ami pl. egy termetes gn�ra gondolva nem kis teljes�tm�ny.
A popul�ci�s�r�s�g rendszerint 1 pld/20-30 n�gyzetkilom�ter, de a sz�mukra kedvez�bb �l�helyeken ez ak�r 1 pld/1 n�gyzetkilom�ter is lehet. A territ�riumuk nagys�ga 8-63 n�gyzetkilom�ter k�z�tt v�ltozik, amelyek hat�rait vizelet�kkel jel�lik meg. Az ugyanabba nembe tartoz�k nem t�rik meg egym�st, hevesen v�dik ter�let�ket. A h�m ter�lete rendszerint egy-k�t n�st�ny�vel �tfed�. A p�rz�si id�szakban t�bb h�m is k�vetheti a n�st�nyt, kem�ny csat�kat v�vva egym�ssa. B�r szoliterek, esetenk�nt a h�m is r�szt v�llal az ut�dgondoz�sban.

El�fordul�s: Afrika szavann�in �s �szak-Ir�nban
Testt�meg: 21-72 kg
Marmagass�g: 67-94 cm
T�pl�l�ka: kisebb m�ret� pat�sok (gazell�k), kiseml�s�k, madarak
Szaporod�s: 90-95 napi vemhess�g ut�n 1-8 k�lyk�t ellenek.
�lettartam: �tlagosan 7 �v, de 14 �vig is �lhetnek


A gep�rd jelenleg a F�ld leggyorsabb sz�razf�ldi �llata. Teljes m�rt�kben a f�ves puszt�k, szavann�k szint�n gyorsan fut� n�v�nyev�inek elejt�s�re specializ�l�dott. Ak�r 114 km/�r�val is tud rohanni, de ezt a sebess�get a hatalmas energiavesztes�g miatt csak kb. 275 m�terig tudja tartani. A t�bbi macskaf�l�t�l ny�l�nk testalkata, hossz� l�ba �s viszonylag kis feje k�l�nb�zteti meg. A karmait a kutyaf�l�khez hasonl�an nem tudja visszah�zni. A fogai kisebbek a csal�d t�bbi tagj�hoz viszony�tva. Ez szint�n a gyorsas�ghoz val� adapt�ci� k�vetkezm�nye, miut�n orrlyukai - a l�gz�st megk�nny�tend� - meglehet�sen nagyok, �s �gy kisebb hely jut a foggy�kereknek. Bels� szervei k�z�l a sz�ve, t�deje �s m�ja szint�n nagyobb m�ret�. Hossz� farka a fut�s k�zben az egyens�ly megtart�s�t seg�ti el�.
Jellegzetes pettyes bund�ja seg�ts�g�vel j�l beolvad k�rnyezet�be. Miut�n hosszabb t�von k�ptelen �ld�zni kiv�lasztott zs�km�nyt, azt �szrev�tlen�l meg kell k�zel�tenie, majd biztos t�vols�gb�l val�s�ggal lerohanja. Egy ilyen futam legt�bbsz�r 20 m�sodpercig tart. Nagyon nagy hibasz�zal�kkal vad�sznak, ami az�rt is jelent�s, mert egy-egy roham hatalmas energiavesztes�ggel j�r.
Miut�n megvan a zs�km�ny, gyorsan el kell fogyasztaniuk, miel�tt m�s ragadoz�k oda�rnek. Filigr�n testalkata miatt nem lehet ellenfele az oroszl�nnak �s a hi�n�nak, amik r�ad�sul csapatban t�madnak.

A n�st�nyek rendszerint m�rciust�l j�niusig ellenek, �ltal�ban 3-5 k�ly�k sz�letik. A k�lyk�k sz�rk�s sz�n�ek �s egy fekete s�r�ny h�zodik v�gig a h�tukon. A hat�kony rejt�sz�nre nagy sz�ks�g�k van, hiszen a k�lykeit egyed�l nevel� anya a vad�szat miatt sokat kell mag�ra hagynia �ket �s rengeteg az ellens�g�k a sak�lt�l az oroszl�nig. A fiatalok mortalit�sa 90%-os is lehet egyes ter�leteken, a legt�bbel az oroszl�nok v�geznek. A 6 hetes k�lyk�k m�r k�vetik anyjukat, akivel 13-20 h�napos korukig maradnak egy�tt. Az ivar�retts�get 2 �ves korukban �rik el.
A fiatal h�m testv�rek sokszor egy�tt maradnak �s koal�ci�t alkotva hevesen v�delmezik territ�riumukat. Gyakran el�fordul, hogy a csetepat�k gyilkoss�ggal v�gz�dnek. Ebbe a sz�vets�gbe esetenk�nt nem rokon h�meket is "felvesznek". A n�st�nyek viszont egyed�l �lnek, rendszerint az anyjuk territ�rium�hoz k�zel. A h�m koal�ci�k ter�letei rendszerint t�bb n�st�ny�vel is �tfed�ek.
A gep�rd az egyetlen "h�zias�tott" nagymacskaf�le. Az indiai fejedelmek udvari vad�szai els�sorban indiai antilop vad�szat�ra idom�tott�k. Jelen helyzet�k igen kritikus. Nem is a k�zvetlen vad�szat jelent vesz�lyt r�juk, hanem a nagyfok� specializ�lts�guk, ami megnehez�ti az ember �ltal megv�ltoztatott k�rnyezethez val� alkalmazkod�st �s nagyban hozz�j�rul ahhoz, hogy kipusztul�ban l�v� fajnak tekints�k a gep�rdot. Hogy ezt elker�lj�k, mindenk�p sz�ks�g van a hathat�s nemzetk�zi v�delemre.