Az Egyenl�t�t�l t�volodva cs�kken a csapad�k mennyis�ge, �s egyenl�tlenn� v�lik az eloszl�sa. A csapad�k mennyis�g�nek cs�kken�s�vel jellegzetesen v�ltozik a t�rsul�sok szerkezete is. Az �r�kz�ld es�erd�ket felv�ltj�k a tr�pusi lombhullat� erd�k, majd a szavann�k. A szavann�k sem egyform�k, hanem a csapad�k mennyis�g�t�l f�gg�en a t�r�t�k fel� erd�s, ligetes, cserj�s �s f�ves szavann�k k�vetik egym�st. A csapad�k mennyis�g�nek cs�kken�s�vel a f�k magass�ga �s s�r�s�ge is egyre kisebb lesz. A t�rsul�sok k�p�nek form�l�s�ban teh�t a v�z� a vezet� szerep. A legnagyobb kiterjed�s� szavann�k Afrik�ban �s D�l-Amerik�ban tal�lhat�k.A szavann�k n�v�nytakar�j�nak v�ltoz�saAz afrikai szavann�k jellemz� f�i az ak�ci�k. Jellegzetes, erny� alak� lombozatukr�l lehet �ket felismerni. �gaik t�sk�sek, sz�npomp�s vir�gaik rovarmegporz�s�ak.Ak�ciaA szavann�kon a sz�raz �vszakban a legt�bb fa lehullajtja leveleit, anyagcser�je lecs�kken, nyugalmi �llapotban v�szeli �t a kedvez�tlen id�szakot. A csapad�kv�z min�l jobb hasznos�t�sa �rdek�ben nagy kiterjed�s� �s m�lyen a talajba hatol� gy�k�rzete van. A nagy ter�leten szerte�gaz� gy�k�r�gak miatt a f�k t�vol �llnak egym�st�l, �gy sok f�nyt engednek az als�bb szintekre. Kis fel�let� leveleiket vastag b�rsz�vet v�di, ami m�rs�kli a p�rologtat�st. Az �llatok elleni v�dekez�s�l a hajt�sokon gyakoriak a t�sk�k �s a t�visek. Az afrikai szavann�k jellemz� f�i az ak�ci�k �s a majomkeny�rfa. A d�l-amerikai f�ves ter�letek jellegzetes n�v�nyei a p�lm�k.A ligetes szavann�k ritk�san �ll� f�i k�z�tt fejlett cserjeszint alakul ki, melynek jellegzetes tagjai a sz�razs�gt�r�, level�kben vagy sz�rukban sok vizet rakt�roz�, h�sos, vaskos hajt�s�, m�s sz�val pozsg�s n�v�nyek.A szavann�k gyepszintj�t f�nyig�nyes, sz�razs�gt�r� p�zsitf�vek alkotj�k, amelyek ak�r 1–2 m magasra is megn�hetnek. A p�rhuzamos lev�lerezet m�g az alacsony v�ztartalm� leveleknek is j� tart�st biztos�t. A p�zsitf�vek levelei – m�s n�v�nyek�t�l elt�r�en – az alapjukn�l n�vekednek, ez�rt s�r�l�s�k, ler�g�suk ut�n �jra kihajtanak. A p�zsitf�f�l�k vir�gai egyszer�ek, sz�lbeporz�s�ak. Ez a megporz�si m�d hat�sos, hiszen a ny�lt terepet k�nnyen �tj�rja a leveg�. A p�zsitf�vek fejl�d�s�re kedvez�en hatnak a rendszeresen ism�tl�d� szavannat�zek. Az elsz�radt levelek leperzsel�dnek, nem fogj�k el a f�nyt a n�vekv�, friss hajt�sok el�l. A t�z nyom�n a talaj is gazdagodik t�panyagokban.Az afrikai szavann�k jellemz� f�i a majomkeny�rf�k. A majomkeny�rfa vastag, hord�szer� t�rzs�ben sok vizet rakt�roz. Legid�sebb p�ld�nyai a n�v�nyvil�g matuzs�lemei, korukat 3000–4000 �vre becs�lik. T�rzs�k ker�lete el�rheti a 40 m-t is.Majomkeny�rfaA pozsg�s n�v�nyek sz�rukban, leveleikben vagy gy�ker�kben sok vizet rakt�roznak. Hajt�suk vagy gy�ker�k h�sos, vaskos. Az afrikai sz�raz szavann�k jellemz� n�v�nyei a pozsg�s sz�r� kutyatejf�l�k. Alakjuk er�sen eml�keztet az amerikai f�ldr�szen honos kaktuszok�hoz.Pozsg�s kutyatej a sz�raz afrikai szavann�nA k�v�cserje magjai nagy mennyis�g� friss�t�, �l�nk�t� hat�s� koffeint tartalmaznak. Az �rett magokat sz�r�tj�k. Az �gy kapott „z�ld” k�v�t felhaszn�l�s el�tt p�rk�lik. A legt�bb k�v�t Braz�li�ban termesztik a vil�gon.K�v�cserje