A termeszek �llamalkot� rovarok. Hatalmas v�raikban t�bb milli� egyed �l p�ld�s szervezetts�gben. T�rsas kapcsolataik a hangy�k�hoz hasonl�ak, b�r a k�t �llatcsoport k�z�tt nincs k�zvetlen rokoni kapcsolat. A kir�lyn� rakja a pet�ket, a dolgoz�k t�pl�lj�k a fejl�d� l�rv�kat, takar�tj�k, �p�tik a v�rat, amelyet a katon�k v�delmeznek a betolakod�kt�l. A termeszek n�v�nyekkel, f�leg f�val t�pl�lkoznak. Fontos szerep�k van a szavann�k n�v�nyi eredet� hullad�kainak feldolgoz�s�ban. Az emberi telep�l�seken nagy k�rokat okozhatnak, mivel a f�b�l k�sz�lt �p�leteket, b�torokat r�vid id� alatt sz�tr�gj�k, elpuszt�tj�k. A tr�pusi ter�leteken elterjedtek.Termeszv�rA struccok a fut�madarak k�z� tartoznak. Er�s l�buk k�t ujjban v�gz�dik. Tollazatuk laza, sz�rnyaik gyeng�k, rep�lni nem tudnak. A kakasok fekete-feh�r, a toj�k barn�s sz�nezet�ek. Mindenev�k. Az afrikai f�ves szavann�k, f�lsivatagos ter�letek lak�i. Gyakran tart�zkodnak n�v�nyev� eml�s�k csord�inak k�zel�ben. �beren figyelik a k�rny�ket, �les szem�kkel kor�n �szreveszik a k�zeled� ragadoz�t, �s hangos ki�lt�sokkal figyelmeztetik k�rnyezet�ket a vesz�lyre. A struccok a vil�g legnagyobb madarai. Magass�guk el�rheti a 2,5 m-t, testt�meg�k a 100–150 kg-ot. Toj�suk 1,5 kg.Cserj�s szavanna k�pe (Afrika)Az antilopok az afrikai szavann�kon �lnek. P�ros ujj� pat�s �llatok, k�r�dz�k. Fej�ket szarubevonat�, t�lk�s szarv d�sz�ti.KuduA zebr�k p�ratlan ujj� pat�sok. N�pes csord�kban legelnek az afrikai szavann�k f�ves ter�letein. Fekete-feh�r mint�zat� sz�rzet�k a v�dekez�st szolg�lja, mivel fut�s k�zben megzavarja az �ket �ld�z� ragadoz�k l�t�s�t, �s �gy a t�mad�s gyakran c�lt t�veszt.ZebracsordaAz afrikai szavann�k legtekint�lyesebb macskaf�le ragadoz�ja, az oroszl�n kisebb-nagyobb l�tsz�m� csal�di csoportokban �l. A falka 1-2 h�mb�l, sz�mos n�st�nyb�l �s k�ly�kb�l �ll. A h�meket d�s s�r�ny k�l�nb�zteti meg a n�st�nyekt�l. Az egyetlen olyan macskaf�le, amely csoportosan, falk�ban vad�szik. Ennek k�sz�nhet�, hogy viszonylag lass� mozg�sa ellen�re nagyon sikeresen zs�km�nyol.Oroszl�nA p�vi�nok az afrikai szavann�k k�zismert majmai. Sokf�le �l�helyen el�fordulnak, nagyon j�l alkalmazkodnak a k�l�nb�z� k�rnyezeti felt�telekhez. A tr�pusi lombhullat� erd�kben �pp�gy megtal�lhat�k, mint a f�ves szavann�kon �s a hegyvid�keken. T�bb h�mb�l, n�st�nyb�l �s fiatal �llatb�l �ll� csapatokban �lnek. A csoportot a leger�sebb, d�s s�r�ny�, rangid�s h�m vezeti. A p�vi�nok igazi mindenev�k: gy�m�lcs�ket, leveleket, gy�kereket, rovarokat, toj�st, kisebb eml�s�ket �s madarakat is fogyasztanak.P�vi�nA kesely�k a szavann�k hullad�keltakar�t�i. Elhullott �llatokkal, a ragadoz�k zs�km�ny�nak marad�kaival t�pl�lkoznak. Sz�les sz�rnyaikon kitart�an vitorl�znak a magasban, �s �les szem�kkel k�mlelik a t�jat eles�g ut�n kutatva. Fej�k �s nyakuk csupasz, �gy nem mocskol�dik be t�pl�lkoz�s k�zben. Cs�r�k a ragadoz� madarak�hoz hasonl�an horgas, hegyes. A f�les kesely� a legnagyobb termet� az afrikai kesely�k k�z�tt. Testhossza el�ri az 1 m-t. Er�s, horgas t�p�cs�re van.F�ves szavanna kesely�kkelHi�naV�zil�Zsir�fN�lusi v�zil�Erd�s szavanna elef�ntokkalLigetes szavanna zsir�fokkalA szavann�k jelent�s r�sze azoknak az orsz�goknak a ter�let�n tal�lhat�, ahol a lakoss�g �lelemmel val� ell�t�sa k�l�n�sen nagy gondot jelent. A n�pess�g l�tsz�m�nak gyors n�veked�se miatt egyre nagyobb ter�leteket k�nyszer�lnek mez�gazdas�gi m�vel�s al� vonni. Az egyoldal� n�v�nytermeszt�s, a t�lzott legeltet�s �s a nagym�rt�k� fakitermel�s miatt azonban gyorsan cs�kken a talaj t�panyagtartalma �s v�zmegtart� k�pess�ge. A korszer�tlen termel�si m�dszerek k�vetkezt�ben az egykor d�s n�v�nyzettel bor�tott ter�letek elsivatagosodnak. A kimer�lt legel�kr�l a ny�jakat elhajtj�k, a term�ketlenn� v�lt f�ldeket felhagyj�k, �s �jabb ter�leteket vonnak m�vel�s al�. Az elsivatagosod�s ellen csak a termel�si m�dszerek v�ltoztat�s�val, �sszer� gazd�lkod�ssal lehet v�dekezni.