A termeszek államalkotó rovarok. Hatalmas váraikban több millió egyed él példás szervezettségben. Társas kapcsolataik a hangyákéhoz hasonlóak, bár a két állatcsoport között nincs közvetlen rokoni kapcsolat. A királynő rakja a petéket, a dolgozók táplálják a fejlődő lárvákat, takarítják, építik a várat, amelyet a katonák védelmeznek a betolakodóktól. A termeszek növényekkel, főleg fával táplálkoznak. Fontos szerepük van a szavannák növényi eredetű hulladékainak feldolgozásában. Az emberi településeken nagy károkat okozhatnak, mivel a fából készült épületeket, bútorokat rövid idő alatt szétrágják, elpusztítják. A trópusi területeken elterjedtek.TermeszvárA struccok a futómadarak közé tartoznak. Erős lábuk két ujjban végződik. Tollazatuk laza, szárnyaik gyengék, repülni nem tudnak. A kakasok fekete-fehér, a tojók barnás színezetűek. Mindenevők. Az afrikai füves szavannák, félsivatagos területek lakói. Gyakran tartózkodnak növényevő emlősök csordáinak közelében. Éberen figyelik a környéket, éles szemükkel korán észreveszik a közeledő ragadozót, és hangos kiáltásokkal figyelmeztetik környezetüket a veszélyre. A struccok a világ legnagyobb madarai. Magasságuk elérheti a 2,5 m-t, testtömegük a 100–150 kg-ot. Tojásuk 1,5 kg.Cserjés szavanna képe (Afrika)Az antilopok az afrikai szavannákon élnek. Páros ujjú patás állatok, kérődzők. Fejüket szarubevonatú, tülkös szarv díszíti.KuduA zebrák páratlan ujjú patások. Népes csordákban legelnek az afrikai szavannák füves területein. Fekete-fehér mintázatú szőrzetük a védekezést szolgálja, mivel futás közben megzavarja az őket üldöző ragadozók látását, és így a támadás gyakran célt téveszt.ZebracsordaAz afrikai szavannák legtekintélyesebb macskaféle ragadozója, az oroszlán kisebb-nagyobb létszámú családi csoportokban él. A falka 1-2 hímből, számos nőstényből és kölyökből áll. A hímeket dús sörény különbözteti meg a nőstényektől. Az egyetlen olyan macskaféle, amely csoportosan, falkában vadászik. Ennek köszönhető, hogy viszonylag lassú mozgása ellenére nagyon sikeresen zsákmányol.OroszlánA páviánok az afrikai szavannák közismert majmai. Sokféle élőhelyen előfordulnak, nagyon jól alkalmazkodnak a különböző környezeti feltételekhez. A trópusi lombhullató erdőkben éppúgy megtalálhatók, mint a füves szavannákon és a hegyvidékeken. Több hímből, nőstényből és fiatal állatból álló csapatokban élnek. A csoportot a legerősebb, dús sörényű, rangidős hím vezeti. A páviánok igazi mindenevők: gyümölcsöket, leveleket, gyökereket, rovarokat, tojást, kisebb emlősöket és madarakat is fogyasztanak.PáviánA keselyűk a szavannák hulladékeltakarítói. Elhullott állatokkal, a ragadozók zsákmányának maradékaival táplálkoznak. Széles szárnyaikon kitartóan vitorláznak a magasban, és éles szemükkel kémlelik a tájat eleség után kutatva. Fejük és nyakuk csupasz, így nem mocskolódik be táplálkozás közben. Csőrük a ragadozó madarakéhoz hasonlóan horgas, hegyes. A füles keselyű a legnagyobb termetű az afrikai keselyűk között. Testhossza eléri az 1 m-t. Erős, horgas tépőcsőre van.Füves szavanna keselyűkkelHiénaVízilóZsiráfNílusi vízilóErdős szavanna elefántokkalLigetes szavanna zsiráfokkalA szavannák jelentős része azoknak az országoknak a területén található, ahol a lakosság élelemmel való ellátása különösen nagy gondot jelent. A népesség létszámának gyors növekedése miatt egyre nagyobb területeket kényszerülnek mezőgazdasági művelés alá vonni. Az egyoldalú növénytermesztés, a túlzott legeltetés és a nagymértékű fakitermelés miatt azonban gyorsan csökken a talaj tápanyagtartalma és vízmegtartó képessége. A korszerűtlen termelési módszerek következtében az egykor dús növényzettel borított területek elsivatagosodnak. A kimerült legelőkről a nyájakat elhajtják, a terméketlenné vált földeket felhagyják, és újabb területeket vonnak művelés alá. Az elsivatagosodás ellen csak a termelési módszerek változtatásával, ésszerű gazdálkodással lehet védekezni.