A lombhullat� tr�pusi erd�kben a sz�raz id�szak 2–6 h�nap:

    amikor r�videbb (2–3 h�nap), akkor m�g csak a fels� koronaszint f�i hullatj�k le lombjukat, az alacsonyabb f�k �r�kz�ldek maradnak. A fajdiverzit�s m�g viszonylag nagy, �gy p�ld�ul K�z�p-Amerik�ban hekt�ronk�nt mintegy sz�z fafaj n�. Felt�n�en sok a p�lmafaj – a m�sodik koronaszintt�l eg�szen a t�rpe fajokig. M�g ebben a form�ci�ban is el�g sok az epifiton- �s a li�nfaj. A tr�pusi es�erd�kt�l elt�r�en a fenof�zisok – f�leg a vir�gz�s — �vszakhoz k�t�dnek: a legt�bb n�v�ny a sz�raz �vszakban vir�gzik, amikor a lombtalan �llapot megk�nny�ti a beporz� �llatfajok munk�j�t. A leggyakoribb talajok v�r�s, illetve s�rg�sv�r�s (�n. allit-ferrit) agyagok.

    amikor a sz�raz �vszak m�r 4–6 h�nap hossz�, a f�k t�bbs�ge lehullatja a lombj�t. A lombkoronaszintek sz�ma cs�kken (t�bbnyire kett�re); a f�k ritk�n magasabbak 20 m-n�l. Az epifit�k hi�nyoznak; a cserjeszint gyakran s�r�. A sz�raz lombhullat� erd�k a bolygat�sra, �get�sre �rz�kenyek; nagy r�sz�ket az emberi tev�kenys�g er�sen �talak�totta. Egyre nagyobb ter�leten kiritkulnak, �s erd�s szavann�k foglalj�k el a hely�ket.

Lombhullat� tr�pusi erd�k nagy ter�leten n�nek:

    El�-Indi�ban �s H�ts�-Indi�ban;
    Afrik�ban a Kong�-medenc�t�l d�lre �s �szakra, a f�s szavann�val elegyes: ez az �gynevezett miombo erd�.
    K�z�p-Amerik�ban �s az Antill�kon kisebb ter�leteken (l�sd fentebb).
    D�l-Amerik�ban, az Amazonas medenc�j�t�l d�lre, az argentin hat�rig nagy ter�letet bor�t:
        a Mato Grosso fenns�kj�n h�zagosan z�r�d� bokorerd�be megy �t, ez az �gynevezett cerrado.