Az erd�s szavanna ott alakul ki, ahol a sz�raz �vszak m�r 6–8 h�nap, de az �ves csapad�k el�ri a 900–1000 mm-t. Erdeje �sszef�gg�, de lombkoronaszintj�k alig z�r. Sok a tiszt�s. A legt�bb fa csak 4–8 m magas, m�g a legmagasabbak sem �rik el a 40 m�tert. A t�rzs�k gyakran g�rbe, a koron�juk erny�s (lapos, laza), a k�rg�k durva. A lev�lzet f�l�r�kz�ld, kem�ny; k�l�n�sen gyakoriak p�lmafajok �s pillang�svir�g�ak (Fabaceae).

Mivel az erd� alj�ra viszonylag sok f�ny jut, gazdag az aljn�v�nyzet. A facsoportok k�z�tti nagyobb t�rs�geken a f� 2–3 m�ter magasra is megn�; a magas �s s�r� f� miatt ezekben az erd�kben j�form�n csak a vadcsap�sokon lehet k�zlekedni.

A talaj humuszban gazdag v�r�sf�ld.

A f� veget�ci�s id�szak az es�s �vszak. A f�k a sz�raz id�szakban lehullatj�k lombjukat, az aljn�v�nyzet els�rgul. Ilyenkor nagyon gyakoriak a szavannat�zek. Mivel a t�z (gy�jtogat�s, �ngyullad�s, vill�mcsap�s miatt) a szavanna fenntart�s�nak egyik legf�bb k�rnyezeti t�nyez�je, az itt �l� f�k ellen�llnak a t�znek (pirofitonok): v�ztart�, vastag h�szigetel�, illetve h�ml� k�rg�k megv�di �ket a nagy h�t�l. Sok faj magva csak a t�z okozta h�hat�s ut�n cs�rak�pes. A szavanna f�veinek csup�n f�ld feletti, elsz�radt r�sze �g el; a f�ld alatti r�szekb�l a csapad�kos �vszakban �vr�l �vre kihajtanak.

Az erd�s szavanna l�nyegesen kevesebb n�v�nyfajnak ad otthont, mint az es�erd�. Er�sen visszaszorulnak az �r�kz�ld f�k, �s a lombhullat�s miatt drasztikusan cs�kken a f�n lak� fajok sz�ma.

Az erd�s szavanna k�l�n�sen elterjedt:

    Afrik�ban (Zambi�t�l Tanz�ni�ig), valamint
    Indi�ban.

F�s n�v�nyzete az intenz�v legeltet�s �s �get�s, valamint t�zifagy�jt�s miatt er�sen visszaszorult.