A tobzosk�k fel�p�t�s�nek legnagyobb k�l�nlegess�ge minden bizonnyal a test�ket tet�cser�p m�dj�ra bor�t� pikkelyek. Magyar nev�k is innen ered: a pikkelyek �gy rendez�dnek el, �s olyan a megjelen�s�k, mintha feny�tobozok lenn�nek. A pikkelyek a fejtet�t�l a farok v�g�ig bebor�tj�k az �llat test�t, egyed�l a hasoldala az, amely nem p�nc�lozott: itt finom sz�rzet bor�tja �ket. A tud�sok k�z�tt k�t n�zet alakult ki a pikkelyek kifejl�d�s�r�l.

Sanderson �s Bolle elm�lete: a pikkelyek a t�bbi eml�s sz�r�hez hasonl�an a b�r irhar�teg�nek szem�lcseib�l sarjadnak. A pikkelyek teh�t tulajdonk�ppen egybeolvadt sz�rsz�lak, melyek folyamatosan ut�nan�nek.
Mohr �s Weber elm�lete: �k tulajdonk�ppen a pikkelyeket kialakul�s�t a h�ll�k pikkelyeinek fejl�d�s�hez hasonl�tj�k, �gy, hogy k�zben nem tekintik a tobzosk�k �s a h�ll�k pikkelyeit homol�g k�pz�dm�nyeknek, tov�bbra is fenntartj�k a konvergenci�t �s az anal�gi�t.

A tobzosk�k pikkelyeinek sz�ma az �letkor el�rehaladt�val nem v�ltozik: a sz�let�s�kkor megl�v� pikkelyek sz�m�val �lik le �let�ket. A pikkelyek term�szetesen ki vannak t�ve a k�ls� k�rnyezeti hat�soknak, �gy folyamatosan kopnak, de alulr�l �jran�nek – ak�r az emberi k�r�m.

A k�ltakar� f�ggel�keinek tekinthet�k az er�teljes karmok is. A tobzoskaf�l�k mind a n�gy l�b�n 5 ujj van, �s mindegyikhez kapcsol�dik karom. Az el�ls� l�bak karmai sokkal er�teljesebbek, a leger�sebb a harmadik karom. Az er�s karmoknak szerepe a t�pl�lkoz�sban van: ezzel t�rik fel a t�pl�l�kot ad� hangy�k �s termeszek v�rait.