A t�rt�nelem el�tti �skor mes�s vil�g�ban hatalmas t�rzsnek a t�rpe ivad�ka ez a kis sz�rnyeteg. A harmadkorban �lt �ri�si p�nc�losok – p�ld�ul a d�lamerikai Glyptodon – akkor�k voltak, mint az orrszarvu vagy legal�bb is, mint az �k�r, a tobzoska pedig a fark�val egy�tt csak 100 – 130 centim�ter �s ebb�l is k�t-harmadr�sz a fark�ra esik.

Test�nek fels� oldal�t pikkelyforma, nagy szarulemezek f�dik, melyek ugy borulnak, egym�sra, mint a feny�toboz pikkelyei. Innen is kapta nev�t az �llat. R�n�zve azt lehetnek mondani, hogy ez a „p�nc�los” �llat nagyon neh�zkesen, lassan mozog. �m ez a l�tszat csal, mert a pikkely-p�nc�l nem igen g�tolja az �llatok szabad mozg�s�t, mivel az egyes pikkelyek minden ir�nyban k�nnyen eltol�dnak �s hozz�simulnak a test mozdulataihoz.

Ez�rt az �llat nagyon gyorsan fut, ugy hogy az ember alig birja ut�l�rni, s�t f�lk�szik a f�kra is, mik�zben kiss� f�lborzolt pikkelyeivel t�maszkodik a fak�reg egyenetlens�geire. Legnagyobb ellens�ge a leop�rd, mely k�nnyen ut�l�ri, mivel sokkal gyorsabban szalad. Ha a tobzoska idej�ben be tudja mag�t �sni a f�ldbe – ami ritk�n siker�l, mert a leop�rd ut�na megy – akkor egyetlen v�delme az, hogy �sszeg�mb�ly�dik �s fark�t a hasa al� csapja, ugy hogy minden pikkelye a hegy�vel �ll.

A leop�rd egy r�nt�ssal f�lt�pi a has�t �s azt�n k�nyelmesen, mint valami t�lb�l, kikotor�ssza a tobzoska finom hus�t a pikkely-p�nc�lb�l. A n�gerek, ha meglephetik, bottal verik agyon a tobzosk�t, melyet megny�znak �s b�r�t eladj�k a feh�reknek.