A f�eml�s�k t�bbs�ge tr�pusi vagy szubtr�pusi �ghajlaton �l. A ritka kiv�telek egyike a Himal�j�ban 4000 m felett �l� barlangmak�k� (aminek a h�ban hagyott nyomait sokan jetil�bnyomoknak v�lik).

A f�eml�s�k az eml�s�k f�bb jellegzetess�gein t�l (�lland� testh�m�rs�klet, a petesejt az anya szervezet�n bel�l term�keny�l meg �s fejl�dik, az ut�dokat sz�let�s�k ut�n a n�st�ny anyatejjel t�pl�lja, feln�ttkori k�pess�geik jelent�s r�sz�t tanul�s �tj�n szerzik meg) sz�mos saj�tos jeggyel rendelkeznek, �m ezek kor�ntsem kiz�r�lag csak n�luk alakultak ki az �llatvil�gban. Val�j�ban a f�eml�s�k egyetlen olyan tulajdons�ggal sem rendelkeznek, amely csak r�juk lenne jellemz�. El�fordulhat, hogy egyik-m�sik f�eml�sfajra nem kifejezetten jellemz� valamely jelleg, de a fejlettebbekre �ltal�ban igaz, hogy az al�bbi jegyek egy�ttese mark�nsan jellemzi �ket mint kev�ss� specializ�lt fajokat:

    V�gtagjaikon �t, nagym�rt�kben mozgathat�, sugaras elrendez�s� ujj tal�lhat�.
    Az �t, t�bb�-kev�sb� j�l mozgathat� ujjal rendelkez� v�gtagok az �si eml�s�k jellegzetess�ge: ma m�r csak �ltal�ban a ragadoz�kn�l �s n�h�ny ersz�nyesn�l (p�ld�ul koala) fordul el�.
    Az egyik ujj szembeford�that� (oppon�lhat�) a t�bbivel.
    Ez az embern�l m�r csak a mells� v�gtagokra (a kezekre) igaz: a l�b eset�n ez a jelleg a k�t l�bon val� j�r�s kialakul�s�val elt�nt. Az ersz�nyes koal�k �t ujja k�z�l kett� ford�that� szembe a t�bbi h�rommal (f�n �l� �llatok).
    Az ujjak v�g�n k�r�m van, az ujjv�geken pedig �rz�idegek sokas�ga.
    Ez�ltal lehet�v� v�lt a t�rgyak finomabb manipul�ci�ja. N�h�ny fajnak a f�lmajmok k�z�l karma is van.
    Szemeik el�re n�znek.
    El�ren�z� szemekkel m�g a ragadoz�k rendelkeznek (p�ld�ul a macska). Az el�re n�z� szemek tett�k lehet�v� a t�rl�t�s kialakul�s�t. A n�v�nyev�k szemei �ltal�ban a fej oldal�n helyezkednek el, hogy nagyobb teret l�ssanak be.
    A l�t�snak n�tt, a szagl�snak cs�kkent a jelent�s�ge.
    Ez a legt�bb eml�sn�l pont ford�tva van: az � �let�kben nagyon nagy szerepe van a szagjeleknek. �ltal�ban a legrosszabb szagl�s� eml�snek is jobb a szagl�sa, mint az embernek.
    Az arcorruk sokkal r�videbb lett.
    �sszef�gg�sben van a szagl�s jelent�s�g�nek cs�kken�s�vel.
    Cs�kkent a fogak sz�ma.
    A testm�rethez viszony�tott agym�ret�k n�tt.