A f�eml�s�kt�l sz�rmaz� legr�gebbi maradv�nyok a kr�ta v�g�r�l sz�rmaznak (kb. 70 milli� �vvel ezel�tt): ezek a pleziadapi-alkat�ak (Plesiadapiformes) k�z� tartoz� f�lmajmok fogai. F�eml�s voltukra az utal, hogy fogaik sz�ma kevesebb mint a rovarev�k�, �s �rl�fogaik nem hegyesek, cs�csosak, hanem leg�mb�ly�tettek (gum�sak). Rovarokkal �s n�v�nyi r�szekkel (levelekkel, gy�m�lcs�kkel) t�pl�lkoztak. A kainozoikum elej�n, a paleoc�nben (65-56 milli� �vvel ezel�tt) a kontinensek helyzete nagyban elt�rt a mait�l �s az �szaki f�lteke �ghajlata melegebb �s csapad�kosabb volt a main�l, �gy az akkori prim�t�k gyakorlatilag minden f�ldr�szen jelen voltak, legt�bb fajuk azonban a paleoc�n sor�n kihalt, csak az �szak-amerikai v�ltozataik �lt�k meg az eoc�nt.

Az eoc�n korszakban (56-34 milli� �vvel ezel�tt) jelentek meg a makialkat�ak (Lemuriformes) az Adapinae alcsal�ddal Eur�p�ban �s a Notharctinae alcsal�ddal �szak-Amerik�ban. N�luk jelent meg a t�bbi ujjal szembeford�that� (oppon�lhat�) h�velyk- ill. nagyujj. A mai lemurokra hasonl�tottak. Az oligoc�n elej�n (34 milli� �vvel ezel�tt) er�s leh�l�s k�vetkezett be, �gy az eur�pai �s �szak-amerikai f�eml�s�k kihaltak.

Egyiptomi oligoc�n r�tegekben (El Fayum m�lyf�ld) tal�lt�k meg az �si l�rialkat� (Lorisiformes) �s koboldmaki-alkat� (Tarsiiformes) f�lmajmok maradv�nyait, valamint a majomalkat�ak (Simiiformes) els� k�pvisel�it: a Parapithecidae csal�d tagjai feltehet�en a cerk�fszer�ek (Cercopithecoidea) �sei, a Propliopithecidae csal�d fajai pedig az emberszer�ek (Hominoidea) �sei lehettek. Ezek a fajok meleg �g�vi erd�kben �ltek. Egy jellegzetes nem�k (Aegyptopithecus) t�mege mintegy 7 kg, agyt�rfogata pedig 30 ml volt. Az els� d�l-amerikai f�eml�sleletek is az oligoc�nb�l sz�rmaznak: mivel ekkoriban �szak-Amerik�ban m�r nem �ltek prim�t�k ez�rt k�rd�ses, hogy milyen m�don ker�ltek oda.