A molekul�ris biol�giai vizsg�latok azon t�l, hogy meger�s�tett�k a f�eml�s�k kor�bban meg�llap�tott rokons�gi fokait, lehet�v� tett�k annak megbecsl�s�t, hogy az egyes fajok k�z�s �sei mikor �lhettek. Ennek alapja az �n. „molekul�ris �ra”. Az elgondol�st E. Zuckerkandl �s L. Pauling �rta le 1962-ben. Alapja az a felt�telez�s, hogy a feh�rj�k v�ltoz�sa az evol�ci� sor�n az id�ben k�zel egyenletes. Ha teh�t ismerj�k k�t faj valamely feh�rjemolekul�i k�z�tt k�l�nbs�get �s a v�ltoz�s m�rt�k�t, akkor ezekb�l meghat�rozhat� az elv�l�s hozz�vet�leges id�pontja. A pontosabb eredm�nyek miatt t�bb feh�rj�t �s a DNS-t is szokt�k vizsg�lni.

A leg�jabb eredm�nyek alapj�n:

•     az orangut�n �sei (Ponginae) kb. 16-13 milli� �vvel v�lhattak el a t�bbi hominid�t�l (Homininae);
•     a gorill�k �sei (Gorillini) kb. 10-8 milli� �vvel ezel�tt k�l�n�lhettek el az ember �s a csimp�nz k�z�s el�deit�l (Hominini);
•     a csimp�nzok �sei (Panina) kb. 7-6 milli� �vvel ezel�tt v�lhattak sz�t az emberf�l�kt�l (Hominina);
•     a csimp�nzok �s a bonob�k (t�rpecsimp�nzok) �sei mintegy 3-2,5 milli� �vvel ezel�tt v�lhattak k�l�n.