Saklnak nevezik a kutyaflk csaldjban a Canis nem hrom (nha ngy) fajnak tagjait, melyek Afrikban, zsiban s Dlkelet-Eurpban lnek. Ezeken a terleteken az szak-amerikai prrifarkashoz hasonl kolgiai nichet tltenek be: kis- s kzepes termet llatokra vadsznak, dgevk s mindenevk. Hossz lbaik s grbe szemfogaik kisebb emlsk, madarak s rovarok elejtshez alkalmazkodtak. Lbaik alkalmass teszik ket arra, hogy hossz idn keresztl mintegy 16 km/rs sebessggel fussanak. Fknt hajnalban s szrkletkor aktvak.
Trsadalmuk alapvet egysge a monogm pr, amely terlett megvdi a tbbi prtl. Territriumuk hatrait vizelettel s rlkkel megjellik, a behatolkat pedig kizik. A terlet elg nagy ahhoz, hogy eltartsa utdaikat is, amg sajt terletet nem keresnek. A saklok idnknt csoportokba tmrlnek, pldul egy nagyobb tetem krl, de ltalban egyedl vagy prban vadsznak.
|