A sujt�sos sak�l (Canis adustus) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�ba a ragadoz�k (Carnivora) rendj�be �s a kutyaf�l�k (Canidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

El�fordul�sa

Afrika k�z�ps� �s d�li r�sz�n honos.

Megjelen�se

Testhossza 65-81 centim�ter, farokhossza 30-41 centim�ter, tests�lya 6,5 – 14 kilogramm. H�toldala sz�rk�ss�rga, hasa vil�gosabb sz�n�, farka v�ge feh�r; oldal�t halv�ny fekete-feh�r cs�koz�s d�sz�ti.

�letm�dja

A t�bbi sak�lhoz k�pest sokkal vegyesebb t�pl�lkoz�s�: r�gcs�l�kat, toj�st, madarakat, gy�kokat, rovarokat, hullad�kot, d�g�t �s n�v�nyi anyagokat egyar�nt fogyaszt. A v�r�s r�k�hoz hasonl�an, a telep�l�sek k�rny�k�n is el�fordul �s gyakori az erd�vel hat�ros mez�gazdas�gi ter�leteken is. A sujt�sos sak�l 10-12 �vig �l.

Szaporod�sa

Az ivar�retts�get 21 h�napos korban �ri el. A vemhess�g 9 h�tig tart. Az ell�si id�, elterjed�s�nek �szaki r�sz�n, janu�rra �s febru�rra esik, egy�b helyeken k�l�nb�z� id�szakokra esik. Egy alomban 3-6 ut�d sz�letik. Az elv�laszt�s 5 h�t m�lva k�vetkezik be. A sz�l�k f�lig megem�sztett, fel�klendezett t�pl�l�kkal etetik a k�lyk�ket 6-8 h�napos korukig. Ezt k�vet�en a k�lyk�k elhagyj�k a falk�t. A n�st�nyekb�l a falk�ban marad egy-kett�, hogy seg�tsen a sz�l�knek a k�vetkez� alom felnevel�s�ben.