A zsirf (Giraffa camelopardalis) Afrikban l prosujj pats emlsllat, a legmagasabb s leghosszabb nyak szrazfldi llny. A szavannk lakja az kortl kezdve kedvelt attrakci volt – Rmban elszr Julius Caesar mutatott be zsirfokat az amfitetrumi jtkokon – s ma is npszer szafarikon s llatkertekben. Neve arab eredet, olasz kzvettssel jutott el a magyarba a ks kzpkorban. A tudomnyos nevben szerepl camelopardalis a faj addig hasznlt nevre, a grg kamlopardaliszra („teveprduc”) utal.[1] A zsirf Bzantioszt, aki az els kori hradst adta a klns llatrl, a magassga miatt a tevre emlkeztette, a bre mintzata pedig a prducra hasonltott. A magyar nyelvjt mozgalom lzban tzezer j szt alkottak, a zsirf neve is sorra kerlt s a „foltos nyakorjn” nevet kapta a nyelvjtktl, de ez a nyakatekert elnevezs rvidesen kikopott a hasznlt nyelvbl s a zsirfnak megmaradt a ma is hasznlt elnevezse.
|