Az afrikai vadkuty�k falk�kban �lnek, amelyek �tlagos l�tsz�ma 7-15 p�ld�ny. R�gebben, am�g a faj gyakoribb volt, ak�r 100 egyedb�l �ll� csapatokr�l is k�sz�ltek feljegyz�sek. A hi�nakutya szoci�lis �lete rendk�v�l fejlett: a k�lyk�ket k�z�sen nevelik �s etetik a tagok, de gondoskodnak a sebes�lt �s beteg t�rsaikr�l is. A falk�kban szinte sosem tapasztalni agresszi�t.

A csapatokat egy-egy domin�ns p�r vezeti, a kanok �s szuk�k k�z�tt f�ggetlen hierarchia uralkodik. Mivel a feln�v� n�st�nyek gyakrabban hagyj�k el sz�l�falk�jukat, hogy �jat keressenek, mint a h�mek, ez ut�bbiak vannak t�bbs�gben az egyes csapatokban.

F�lelmetes �s gyors vad�sz. Nappal akt�v faj l�v�n a zs�km�ny felkutat�s�ban l�t�s�ra hagyatkozik, majd az alfah�m vezette falka hal�los �ld�z�sbe kezd. A hi�nakuty�k kilom�tereken kereszt�l k�pesek tartani az ak�r 55 km/h-t is el�r� sebess�get �ldozatuk nyom�ban. Strat�gi�juk a kif�raszt�son alapszik. Ahogy a menek�l� vad egyre lassul, a vadkuty�k mind t�bbsz�r t�pnek a h�s�ba, gyakran m�r futt�ban kizsigerelve azt. A v�gzetes kitart�sra utalva �rja Kittenberger K�lm�n, hogy „Ha egyszer az elker�lhetetlen v�gzetet kellene megfestenem, val�sz�n�, hogy a nyomot leszegett fejjel loholva k�vet� vadkutya-falk�t �br�zoln�k…”

A zs�km�nyb�l az otthon maradottak, k�lyk�k, s�r�lt vagy gyenge egyedek is r�szes�lnek, ugyanis a visszat�r� vad�szok a m�r f�lig megem�sztett t�pl�l�k fel�klendez�s�vel ell�tj�k sz�ks�gleteiket. A faj els�sorban k�l�nf�le k�zepes termet� antilopokat fogyaszt, �gy p�ld�ul impal�t �s duikert. Olykor nagyobb termet�, legyeng�lt pat�sokat is megt�mad, p�ld�ul zebr�t vagy gn�t. B�r neve erre utal, d�g�t sosem fogyaszt. A d�gev�ket megt�ri, kiv�ve a foltos hi�n�t, amelyet olykor el is puszt�t.

A hi�nakuty�k nem tartanak fenn territ�riumot, b�r a kutyaf�l�kre jellemz� vizeletjelz�sek megfigyelhet�ek a domin�ns p�r eset�ben, ezek c�lja azonban nem a ter�lethat�rok kijel�l�se.