A falk�k b�k�j�t egyed�l a szaporod�ssal kapcsolatos konfliktusok szokt�k felkavarni, de ekkor is kiz�r�lag a n�st�nyek k�z�tt, az �letre sz�l�an monog�m domin�ns p�ron k�v�l ugyanis egy csapattag sem p�rosodhat. Nagy ritk�n egy-egy al�rendelt n�st�ny is fialhat. A p�rz�si id�szak ter�letenk�nt v�ltozik. A vemhess�g kb. 10 h�tig tart, a k�lyk�k sz�ma 2 �s 20 k�z�tt v�ltozhat (fogs�gban rendszerint kevesebb sz�letik), de �ltal�ban 10-11-en vannak egy alomban.

A szuka egy m�lyed�sben, gyakran f�ldimalac �reg�ben hozza vil�gra kicsinyeit, �s kb. h�rom h�napon �t itt is marad vel�k, mik�zben a falka t�pl�lja �t. Miut�n a k�lyk�k elhagyt�k a sz�l�g�dr�t, az eg�sz csapat gondoskodik r�luk, anyjukon k�v�l m�s n�st�nyekt�l is szopnak. Elv�laszt�sra rendszerint t�zhetes korban ker�l sor, ezt k�vet�en a k�lyk�k a vad�szok �ltal hazahozott, fel�klendezett h�ssal t�pl�lkoznak.

Az afrikai vadkutya 12-18 h�naposan �ri el az ivar�retts�get, de ritk�n ker�l sor p�rz�sra k�t�ves kor el�tt. A fiatal n�st�nyek ekkort�jt hagyj�k el falk�jukat, hogy egy �j csapathoz csatlakozzanak. A kanok mintegy fele a sz�l�falk�val marad, a t�bbiek rendszerint egyszerre t�voznak, hogy �j csapatot alap�tsanak.

Mivel ell�sre 12-14 h�nap elt�r�ssel ker�l sor �s egy-egy egyed ritk�n �ri meg t�z�ves kort, egy n�st�ny �let�ben legfeljebb 8 almot hoz a vil�gra.