Kl�noknak nevezett szoci�lis csoportokban �lnek; ezek l�tsz�ma ak�r a 100 f�t is el�rheti. A nagyobb csapatok els�sorban a b�s�ges t�pl�l�kot k�n�l� ter�letekre (pl. a Ngorongoro-kr�ter) jellemz�ek; m�g a f�lsivatagokban a kl�nok kisebbek. Ennek megfelel�en az egyes csoportok k�z�sen v�delmezett territ�riuma viszont a f�lsivatagokban nagyobb (a Ngorongoroban 40 n�gyzetkilom�ter, a Kalah�riban ak�r 1000 n�gyzetkilom�ter is lehet). A kl�nok urai a rokon n�st�nyek; gyakorlatilag az �sszes h�mmel szemben domin�nsak. Az ivar�rett� v�l� fiatal h�meknek el kell v�ndorolniuk, �s �j kl�nhoz kell csatlakozniuk. Az �j kl�nban a rangsor legv�g�n kezd, �s csak �gy l�phet el�re, ha egy id�sebb h�m elpusztul, vagy �jabb �jonc �rkezik.

Az �v b�rmely szak�ban t�rt�nhet p�rz�s. A p�rok csak ideiglenesen alakulnak ki, a n�st�nyek b�rmelyik k�borl� h�mmel �ssze�llnak. Maga a p�rz�s sem egyszer� feladat, a h�meknek sok gyakorlat kell a helyes technika az elsaj�t�t�s�hoz. Ugyanis a n�st�nyek p�niszszer� csikl�j�n kereszt�l kell behatolniuk, amely csak megfelel� sz�gb�l �s testtart�sban lehets�ges. A megterm�keny�lt n�st�ny 98-110 nap m�lva hozza vil�gra – nem kev�sb� bonyolult m�don – fekete sz�n� kicsinyeit, �ltal�ban egy �regben. A k�lyk�k fejletten, 1-1,6 kilogrammos s�llyal �s nyitott szemmel sz�letnek, k�sz�nhet�en a hossz� kihord�si id�nek. Rendk�v�l agressz�vek, szinte azonnal egym�snak esnek, ahogy tehetik. S�t, el�fordulhat a testv�rgyilkoss�g is, f�leg, ha azonos nem�ek. Az agressz�vebb k�ly�k t�bb eledelhez jut, gyorsabban n�, ami adapt�vv� teszi ezt a viselked�st. 2-6 hetes korukban az anyjuk kiviszi �ket a sz�l��reg�kb�l, �s bevezeti �ket a csapatba. A fiatalokat 14-18 h�napos korukban v�lasztja el anyjuk. A csoportban egy eset kiv�tel�vel nem figyelt�k meg azt, mint amit a hi�nakuty�kn�l, hogy a feln�ttek k�z�sen nevelt�k volna a k�lyk�ket. Az any�k sz�l�i r�ford�t�sa szokatlanul nagy, tekintve azt is, hogy a tej�nek energiatartalma a tengeri vidr��val vetekszik (feh�rjetartalma 14,9%, zs�rtartalma 14,1%).