A gep�rdok legink�bb a 40 kg-n�l kisebb t�meg� eml�s�kkel t�pl�lkoznak, p�ld�ul Thomson-gazell�val �s impal�val. Ha a gep�rdok t�bben vannak, gn�ra is vad�sznak, k�l�n�sen a borjakra. Gy�ngyty�kot �s vadnyulat is elejtenek olykor. M�g a t�bbi nagymacska f�k�nt �jjel vad�szik, a gep�rd nappali vad�sz. Leggyakrabban kora reggel vagy alkonyatkor n�z �lelem ut�n, amikor nincs meleg, de m�r/m�g el�g vil�gos van. A gep�rdok ink�bb hagyatkoznak l�t�sukra, mint szagl�sukra.

A zs�km�nyt lopva k�zel�tik meg 10–30 m�terre, azut�n t�madnak. A farkukat haszn�lj�k egyens�lyoz�sra, sz�ks�g eset�n �gy �les kanyarokat is be tudnak venni. A hajsza gyakran kevesebb, mint egy percig tart, �s ha a gep�rd elhib�zza, ink�bb felhagy az �ld�z�ssel, hogy ne vesz�tsen energi�t. A m�sik ok, ami�rt feladja az �ld�z�st, hogy testh�m�rs�klete ilyenkor olyan magasra emelkedik, hogy az �ld�z�s folytat�sa az �let�be is ker�lhet. Ez�rt pihennek m�g akkor is a gep�rdok, ha elejtett�k a zs�km�nyt. Nagyj�b�l a hajsz�k fele j�r sikerrel. �ldozat�t �gy �li meg, hogy az �ld�z�s alatt elbuktatja, majd addig harapja a torok als� r�sz�t, am�g az meg nem fullad, mivel nem el�g er�s, hogy elt�rje f� zs�km�ny�llata, a gazella nyak�t. Ezut�n elkezdi felfalni zs�km�ny�t olyan gyorsan, amennyire csak lehets�ges, hogy megel�zze a k�zelben tart�zkod� oroszl�nokat �s hi�n�kat.