A kir�lygep�rdot el�sz�r 1926-ban Zimbabw�ben jegyezt�k fel. 1927-ben Reginald Innes Pocock term�szettud�s k�l�n fajk�nt sorolta be, �m bizony�t�kok hi�ny�ban ezt az �ll�t�st 1939-ben t�r�lt�k. 1928-ban egy Lord Rothschild �ltal v�s�rolt b�r�n �gy tal�lt�k, hogy mint�zat�ban a kir�lygep�rd �s a pettyes gep�rd k�z�tt �ll, �s Abel Chapman �gy �t�lte meg, hogy ez a pettyes gep�rd egy sz�nv�ltozata. 1926 �s 1974 k�z�tt 22 ilyen b�rt tal�ltak. 1927 �ta vadonban �l� kir�lygep�rdr�l �tsz�r sz�moltak be. Hab�r nagyon jellegzetes b�r�k �rkeztek Afrik�b�l, �l� kir�lygep�rdot csak 1974-ben tudtak lef�nyk�pezni a d�l-afrikai Kruger Nemzeti Parkban. Egy 1975-ben vezetett exped�ci� alkalm�val Paul �s Lena Bottriell kriptozool�gusok f�nyk�peztek le egy egyedet, amelyet kit�m�s c�lj�b�l el is ejtettek. Nagyobbnak t�nt, mint egy pettyes gep�rd �s bund�j�nak is m�s szerkezete volt. 1986-ban egy m�sik vadon �l� p�ld�nyr�l �rkezett bejelent�s – 7 �v ut�n az els�. 1987-ben 38 p�ld�nyt tartottak sz�mon, a legt�bbet leny�zott b�r form�j�ban.

A k�l�n faj n�zet�t 1981-ben vetett�k el, amikor D�l-Afrik�ban a De Wildt Gep�rd K�zpontban kir�lygep�rd sz�letett. 1981 m�jus�ban k�t pettyes gep�rd n�st�ny ellett meg, �s mindk�t alomban volt egy kir�lygep�rd. A n�st�nyeket egy a vadonban befogott h�mmel p�roztatt�k, mely a Transvaal ter�letr�l sz�rmazott (ahol a kir�lygep�rdot is feljegyezt�k). A k�zpontban k�s�bb tov�bbi kir�lygep�rdok is sz�lettek. Ezt a mut�ci�t Zimbabw�ben, Botswan�ban �s D�l-Afrika Transvaal tartom�ny�nak �szaki r�sz�ben is feljegyezt�k.