Ms ritka sznvltozatok is elfordulnak, ilyenek a tarka geprdok, melanzisos (fekete) geprdok, albn (fehr) geprdok s szrks szn geprdok. A legtbb ilyen sznvltozatrl az indiai geprdok esetben tettek emltst, fknt a vadszatra tartott, fogsgba ejtett egyedeknl.
A feljegyzsek szerint az indiai mogul uralkodnak, Tuzuk-i-Dzsahangirnak egy fehr geprdot ajndkoztak 1608-ban. Az uralkod emlkirataiban szmol be errl az esetrl, uralkodsnak harmadik vben:
„Rdzsa Bir Szingh Deo hozott nekem egy fehr geprdot, hogy megmutathassa azt. Habr ms teremtmnyeknek, madaraknak s ragadozknak egyarnt van fehr vltozatuk … mgsem lttam mg soha fehr geprdot. Pettyei, melyek (leginkbb) feketk, kk sznek voltak s fehr bundjban szintn volt valami kkes rnyalat.”
Ez valsznleg egyfajta csincsilla tpus mutci volt, amely korltozza a pigmentmennyisget a szrben. Habr a pettyeket fekete pigmentanyag kpezi, a pigmentci hinya elmosdott, szrks hatst kelt. Dzsahangir agrai fehr geprdja mellett Beaufort West is emltst tett „fellp albinizmusrl”, Guggisberg alapjn.
„Nature in East Africa” cm levelben H. F. Stoneham emltst tett melanzisos geprdrl (fekete alapon „szellemszer” mintval) Kenya Transz-Nzoia krzetben, 1925-ben. Vesey Fitzgerald is ltott melanzisos geprdot egy pettyes geprd trsasgban Zambiban. Vrs (eritrites) geprdoknl aranyszn alapon stt homokszn pettyek vannak. A krmszn (isabelline) geprdoknak halvny vrs pettyeik vannak fak alapon. Nhny sivatagos terleten l geprd szokatlanul halvny szn. Valsznleg gy jobban tudjk lczni magukat s ezrt eredmnyesebben vadsznak, s mg valsznbb, hogy prosodsnl trktik ezt a fak sznvltozatot. Kk (mltai kk vagy szrke) geprdokat klnfle varicikban jegyeztek fel, pldul fehr geprdokat szrkskk pettyekkel (csincsilla tpus) vagy halvnyszrke geprdokat sttszrke pettyekkel (mltai kk mutci). Feljegyeztek mr egy pettyek nlkli geprdot is Tanzniban, 1921-ben (Pocock), ennek csupn a nyakn s htn ltszott nhny petty, s azok is szokatlanul kicsik voltak.
|