A gep�rd bund�ja r�gebben st�tusszimb�lumnak sz�m�tott. Napjainkban megn�tt a faj gazdas�gi jelent�s�ge az �koturizmus miatt, �s ma m�r az �llatkertekben is gyakorinak mondhat�. Mivel a gep�rdok kev�sb� agressz�vek �s vesz�lyesek, mint a t�bbi nagymacska, a k�lyk�ket n�ha h�zi�llatk�nt adj�k el. Ez a fajta kereskedelem illeg�lis, mivel a nemzetk�zi egyezm�nyek tiltj�k a vad�llatok vagy a kihal�s sz�l�n �ll� fajok mag�ntulajdonban tart�s�t.

A gep�rdokat kor�bban vad�szt�k, �s n�ha napjainkban is vad�ssz�k, mivel a helyi f�ldm�vesek �gy v�lik, hogy puszt�tj�k a j�sz�got. Amikor a fajt vesz�lyeztetett� nyilv�n�tott�k, kamp�nyokat ind�tottak annak �rdek�ben, hogy megpr�b�lj�k felvil�gos�tani a parasztokat �s r�b�rni �ket a gep�rdok meg�v�s�ra. A jelenlegi bizony�t�kok azt igazolj�k, hogy a gep�rd, ha teheti, ink�bb nem t�madja �s eszi meg a haszon�llatokat, hanem sokkal jobban kedveli a vadh�st, azonban �l�helyei r�szben mez�gazdas�gi ter�letekkel is egybeesnek, ami tov�bbi konfliktushoz vezethet.

Az �kori egyiptomiak h�zi�llatk�nt tartott�k, megszel�d�tett�k �s vad�szatra k�pezt�k ki a gep�rdokat. Az �llatokat alacsony oldalfal� kocsikon vitt�k ki a vad�szmez�re vagy l�h�tr�l vezett�k sisakban �s a szem�ket bek�tve. P�r�zon tartott�k �ket, am�g a kuty�k felhajtott�k a zs�km�nyt. Amikor az �ldozat m�r el�g k�zel volt, elengedt�k a gep�rdokat �s szemfed�j�ket elt�vol�tott�k. Ez a hagyom�ny az �kori perzs�k k�r�ben is divatos volt, �s India-szerte is elterjedt. Ezt a gyakorlatot a huszadik sz�zadi indiai hercegek is folytatt�k: a gep�rdok a fens�gess�get �s eleganci�t jelk�pezt�k.

A t�rt�nelem sor�n m�s orsz�gok uralkod�i is tartottak gep�rdot h�zi�llatk�nt, p�ld�ul Dzsingisz k�n �s Nagy K�roly. Az ut�bbi arr�l volt h�res, hogy palot�j�t gep�rdokkal n�pes�tette be. Az 1930-as �vek t�j�n Abessz�nia uralkod�ja, Hail� Szelasszi� gyakran fot�ztatta mag�t p�r�zon tartott gep�rdj�val.