A pettyes s fekete leoprdokon kvl mg szmos ritkbb mutci fordul el. Az egyik legrdekesebb a kirlyleoprd. Egyb sznvltozat pldul a vrs (eritrites) leoprd, csokoldbarna foltokkal vrses alapon; a barnssrga leoprdok narancsszn rozettkkal mintzottak krmszn alapon; a halvny krmszn leoprdok mintzata halovny s szemk kk, de vannak rozettk nlkli s cskos vgtag leoprdok is. A Harmsworth Natural History-ban (1910), R. Lydekker rt jagur-mintj leoprdokrl: A kznsges zsiai leoprd, mint mr emltettem, nagy rozettkkal rendelkezik mely a test els negyedn lthat. Az afrikai leoprdon, msrszt viszont a rozettk mindenhol kisebbek s zsfoltabban helyezkednek el, s a vllaknl, illetve a fejen kisebb pettyekk alakulnak. […]. A kznsges leoprdokon nincs ptty a rozettkkal vezett vilgos terleten, m nhny ilyen Szimbl szrmaz brn ott is vannak pttyk, s ezzel sszekapcsolhat a leoprd a jagurral, mely ez esetben teljesen normlis.
A Nyregyhzi llatpark hm, alfaji hibrid leoprdjnak is van nhny jagurmints rozettja.
|