 A nagymacskk, klnsen a pettyes macskaflk, fogsgban s fnykpen knnyen sszekeverhetk. A leoprd kzeli rokonsgban ll s megjelensre nagyon hasonlt a jagurhoz; ritkbb esetben a geprddal is sszekeverik. A hrom macskafle lhelye, szoksai s tevkenysgei alapjn azonban knnyedn megklnbztethet a vadonban.
Mg a vad leoprdok csak Afrikban s zsiban lnek, addig a vad jagurok csak Amerikban fordulnak el, gy a vadonban nem tveszthetk ssze egymssal. Kls jegyeik alapjn is klnbznek egymstl. A leoprdnak nincsenek pettyei a rozettkban, mg a jagurnak vannak, s a jagur foltjai nagyobbak, mint a leoprd (lsd a jagur fotkat). Az amur s az szak-knai leoprd ritka kivtelek ezall. A leoprd kisebb s kevsb zmkebb, mint a jagur, habr a geprdnl jval ersebb testfelptse van.
 Megjelensk ellenre a leoprdnak s jagurnak hasonl a viselkedsmdja. A jagurok az eserdtl a megmvelt fldterletekig, mg a leoprdok a sivatagokban s hegyekben, szavannn s erds terleteken fordulnak el. A jagur Amerikban, a leoprd zsiban s Afrikban honos.
A geprd, habr nagy kiterjeds terletei fedi a leoprdt, knnyen megklnbztethet tle. A leoprd ersebb, zmkebb, nagyobb feje arnyos a testvel, s inkbb rozetti vannak, mint pettyei. A geprd sokkal gyorsabban fut s gyorsabban mozog, mint a leoprd. A geprdnak stt 'knnycsepp'-szer minta hzdik lefel a szemtl a szja sarkig, mely a leoprdnak nem. A geprdok inkbb nappal, mg a leoprdok jszaka aktvabbak; a geprdok fldhz ktttek (kivve fiatal korban), mg a leoprdok gyakran msznak fra.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
