Az amur leop�rd (Panthera pardus orientalis) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a ragadoz�k (Carnivora) rendj�hez, ezen bel�l a macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�hoz tartoz� leop�rd (Panthera pardus) egyik alfaja.

El�fordul�sa

Az amur leop�rd Kelet-Oroszorsz�g hegyvid�ki tajg�iban �s erdeiben �l.

Megjelen�se
Amur leop�rd a Philadelphia �llatkertben.

A h�m amur leop�rd s�lya 32-48 kilogramm, a legnagyobb h�mek el�rik a 60-75 kilogrammot is. A n�st�nyek kisebbek, csak 25-43 kilogrammosak.[1] Bund�ja s�rg�s, f�leg t�len. A sz�les, fekete foltok k�zepe barn�ssz�rke. A sz�rzet hossza ny�ron 2,5 centim�ter, m�g t�len 7,5 centim�ter. Szeme k�kesz�ld.

�letm�dja

Az �llat f� t�pl�l�ka a szib�riai �z, a vapiti �s a szikaszarvas, ezek mellett ny�lra �s borzra is vad�szik. A vadonban 10-15 �vet �l, de fogs�gban a 25 �vet is el�rte.

Szaporod�sa

Csak a fogs�gban tartott amur leop�rdok szaporod�si szok�sair�l tudunk. Megfigyel�sekb�l a k�vetkez�ket tudtuk meg: a p�rz�si id�szak k�s� tavasz-kora ny�r k�z�tt van; a vemhess�g 12 hetet tart, ennek v�g�n 1-4 k�ly�k sz�letik, �ltal�ban csak kett�. A fiatal �llatok k�t �vig anyjukkal maradnak. A n�st�nyek, ivar�retts�get 3-4 �vesen �rik el.

Term�szetv�delmi �llapota

Kor�bban el�fordult K�na �szakkeleti r�sz�n �s a Koreai-f�lszigeten is, de innen m�ra nagy val�sz�n�s�ggel kihalt. Az egyik legritk�bb macskaf�l�k k�z� tartozik, manaps�g a vadonban nincs t�bb 35-45 egyedn�l. A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a „kihal�f�lben” kateg�ri�ba sorolja.