A mocsri cerkf (Allenopithecus nigroviridis) a cerkfflk csaldjba (Cercopithecidae), azon bell pedig a cerkfmajomformk alcsaldjba (Cercopithecinae) tartoz faj.
Kzeli rokona a tbbi cerkfmajomnak (Cercopithecini). Az Allenopithecus nembe tartozik, amelynek egyetlen kpviselje.
Megjelense
A mocsri cerkfok ers testfelpts majmok. Szrzetk a htukon szrksbarna szn, hasuk fehr. Jellegzetessgk a pofjukon tallhat ds bajusszer szrzet. A vz kzeli letmdrl rulkodnak az ujjaik kztt megjelen fejletlen szhrtyk. Testk 45-60 centimter hossz, ehhez jn hozz a nagyjbl 50 centimteres farokhossz. A hmek jval testesebbek a nstnyeknl. A hmek akr 6 kilogrammos testslyval szemben a nstnyek csak 3-3,5 kilogrammosak.
Elterjedse
A mocsri cerkf a Kong-medencben elterl mocsrerdk lakja. A Kongi Demokratikus Kztrsasg nyugati rszn s a Kongi Kztrsasg terletn fordul el.
letmdja
Nappali letmd majmok, tpllkukat (mely gymlcskbl, diflkbl, magvakbl, levelekbl, alkalmanknt pedig rovarokbl ll) tbbnyire a talajon gyjtik ssze. Nedves, mocsaras jelleg terleten lnek, kitnen sznak s veszly esetn olykor le is buknak a vz al. Csoportosan lnek. letmdjuk kevss ismert, valsznleg a cerkfokhoz hasonlan hangokkal, grimaszokkal s testtartsokkal kommuniklnak egymssal.
Szaporodsa
Ahogy letmdjnak legtbb vonsrl, gy a szaporodsi jellemzirl is kevs adat ll rendelkezsnkre. A nstny egyetlen utdot hoz a vilgra, melyet hrom hnapon t szoptat. Ivarrettsgt hrom s tves kora kztt ri el. A leghosszabb lettartama a fajnak 23 v volt.
Termszetvdelmi helyzete
A tbbi cerkffajjal ellenttben, ennek a fajnak az lhelye (a mocsaras jelleg erd) nem tl vonz a fakitermelk szmra, gy kevsb szmt veszlyeztetettnek. Hsa miatt azonban az shonos lakossg vadszik r.
Fogsgban meglehetsen ritkn tartott faj. Jelenleg Magyarorszg terletn sehol sem tartjk. Korbban lt belle egy pr a Szegedi Vadasparkban.
|