A szavannacerk�f (Chlorocebus aethiops vagy Cercopithecus aethiops) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a f�eml�s�k (Primates) rendj�hez, ezen bel�l a cerk�ff�l�k (Cercopithecidae) csal�dj�hoz �s a cerk�fmajomform�k (Cercopithecinae) alcsal�dj�hoz tartoz� faj.

Egyes rendszerbesorol�sok a Cercopithecus nembe sorolj�k Cercopithecus aethiops n�ven.

El�fordul�sa

Elterjed�si ter�lete, a v�zk�zeli szavann�k �s erd�sz�li ter�letek. Ameddig egyetlen fajk�nt kezelt�k a szavanacerk�fot, addig elterjed�si ter�lete is �ri�si volt, majdnem eg�sz Afrik�t fel�lelte, Szeneg�lt�l Szom�li�ig �s D�l-Afrik�ig.

K�s�bb t�bb fajra bontott�k sz�t �s a mai tudom�nyos ismeretek szerint a szavannacerk�f csak Szud�n, Eti�pia, Eritrea �s Dzsibuti ter�let�n �l. Magyar �llatkertekben ritka, csup�n a P�csi �llatkert �s a Szegedi Vadaspark mutatja be.

Megjelen�se

Az �llat fej-t�rzs-hossza 46 - 66 centim�ter �s testt�mege 2,5 - 7 kilogramm. H�ti r�sze �s a feje s�rg�s-sz�rke, hasi r�sze feh�r. Tenyere, talpa �s pof�ja csupaszok �s s�t�t sz�n�ek. Csupasz pof�j�t, feh�r s�v veszi k�r�l. Farka k�r�lbel�l �gyanolyan hossz� mint a teste.

�letm�dja

Csoportokban �l, melyekben egyn�l t�bb h�m van. T�pl�l�ka term�sek, levelek, vir�gok, bogy�k, gabona, rovarok, toj�s �s mad�rfi�k�k. A szavannacerk�fot sok �llat vad�ssza: vit�zsas, afrikai piton, p�vi�n, leop�rd, krokodil, stb.

Szaporod�sa

A vadonban 5 �ves kort�l, fogs�gban 2 �ves kort�l �ri el. A p�rz�si id�szak az elterjed�si ter�lett�l f�gg�en v�ltoz�. A vemhess�g 5 - 6 h�napig tart, ennek v�g�n 1 ut�d j�n a vil�gra. Az elv�laszt�s egy �v ut�n k�vetkezik be. A n�st�nyek majdnem eg�sz �let�kben a csoportban maradnak, m�g a h�mek 5 �ves korukt�l elhagyj�k a csoportot.