A Di�na-cerk�f (Cercopithecus diana) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a f�eml�s�k (Primates) rendj�hez, ezen bel�l a cerk�ff�l�k (Cercopithecidae) csal�dj�hoz �s a cerk�fmajomform�k (Cercopithecinae) alcsal�dj�hoz tartoz� faj.

A Cercopithecus nemen bel�l a r�la elnevezett Diana csoportba tartozik, legk�zelebbi rokon faja a kor�bban csak alfaj�nak v�lt Roloway-cerk�f (Cercopithecus roloway). T�volabbi rokona a kev�ss� ismert kis cerk�f (Cercopithecus dryas).

Megjelen�se

A h�mek testhossza 50-57 cm, a n�st�nyek� 40-48 cm, farokhossza 55-80 cm, a h�mek testt�mege 3,5-7,5 kg, a n�st�nyek� 2,2-3,5 kg. Sz�npomp�s �llat, melynek alapsz�ne f�nyes fekete, torka, alkarja �s szak�lla feh�r, h�tuls� v�gtagjai rozsdav�r�sek, combj�nak el�ls� oldal�n feh�r s�vok l�that�k.

Elterjed�se, �l�helye

Nyugat-Afrik�ban egy viszonylag kis ter�leten �l. Guinea, Sierra Leone, Lib�ria, Elef�ntcsontpart �s Gh�na erdeiben honos.

Els�dleges es�erd�k f�inak cs�cs�n �l.

�letm�dja

Ez a nappal akt�v faj kis – �ltal�ban egy �reg h�m �ltal vezetett – csoportban �l. �letm�dja messzemen�kig hasonl�t m�s cerk�fok�hoz, k�l�n�sen pedig az ap�cacerk�f rokons�g��hoz. Szoci�lis szervez�d�s�ben testtart�sa nagyobb jelent�s�ggel b�r, mint arckifejez�sei. �l�nk sz�n� h�ts� testfel�t gyakran haszn�lja jelz�sre.

T�pl�l�k�t gy�m�lcs�k �s rovarok alkotj�k, de a leveleket, vir�gokat, hajt�sokat, r�gyeket, ritk�n pedig f�k nedveit is fogyasztja.

Szaporod�sa

N�szviselked�s�r�l �s ivari magatart�s�r�l csak keveset tudni. A n�st�nyen ivarz�skor l�that� duzzanat nem figyelhet� meg. �t h�napi vemhess�g ut�n egy k�ly�k sz�letik, amely kb. f�l�ves kor�ig szopik, ivar�rett� h�rom�ves kor�ban v�lik.

Term�szetv�delmi helyzet

A faj csak viszonylag kis ter�leten honos, az erd�irt�sok �s a h�sc�l� vad�szat miatt pedig �llom�nyai t�bbfel� nagyon lecs�kkentek. A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g ez�rt V�r�s List�j�n a „vesz�lyeztetett” kateg�ri�ba sorolja a fajt.