A fejdszes cerkf (Cercopithecus mitis) az emlsk (Mammalia) osztlynak a femlsk (Primates) rendjhez, ezen bell a cerkfflk (Cercopithecidae) csaldjhoz s a cerkfmajomformk (Cercopithecinae) alcsaldjhoz tartoz faj.
Elterjedse
Dl-Afrika keleti vidktl Zimbabwig, Kenyig, s Zairig honos. Egyes populcik Dl- s Kelet-Afrika erdeiben lnek. A fajt lhelye pusztulsa veszlyezteti.
Alfajai
Cercopithecus mitis boutourlinii
Cercopithecus mitis elgonis
Cercopithecus mitis heymansi
Cercopithecus mitis mitis
Cercopithecus mitis opisthostictus
Cercopithecus mitis stuhlmanni
Megjelense
A majom fej-trzs-hossza 40-70 centimter, farokhossza 70-100 centimter. A hm testtmege 8-10 kilogramm, a nstny 4-5 kilogramm. Bundja puha s vastag, lbnl s vllnl a sttbarntl a kkesfeketig vltozhat a szne. Hta s oldalai szrkbarna rnyalatak. Kerek fejn rvid orr l. Szeme felett szemldksv hzdik. Flpamacsai fehrek. Farka hossz, egyenslyozsra szolgl, amajom ltalban vben behajltva tartja. Hts lba a mellsnl hosszabb. A fejdszes cerkf gyesen mozog az gakon.
letmdja
A nstnyek egy vezrhmmel alkotnak hremet; ms hmek magnyosan lnek. Egy hremben 10-30 nstny is lehet. A hmek uralma egy hrem fltt nagyon vltoz idej lehet: nhny httl tbb vig. Tpllka elssorban gymlcsk, valamint bogarak, madarak, tojsok s kisemlsk, de fakreg is, emiatt az erdszek krtkonynak minstik. Fogsgban 20-30 vig l.
Szaporodsa
Az ivarrettsget valsznleg 5-6 ves korban ri el. A przsi idszak terletenknt eltr. A vemhessg 5-6 hnapig tart, ennek vgn egy utd jn a vilgra. A klyk elszr az anyja hasi szrzetbe kapaszkodik, azutn rvid idre r, mr az anyja htn is l. A hmek ivarrettsgk elrsekor elhagyjk a csapatot, a nstnyek pedig egsz letkben a hremben maradnak.
|