A Wolf-cerk�f (Cercopithecus wolfi) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a f�eml�s�k (Primates) rendj�hez, ezen bel�l a cerk�ff�l�k (Cercopithecidae) csal�dj�hoz �s a cerk�fmajomform�k (Cercopithecinae) alcsal�dj�hoz tartoz� faj.

Rendszertani besorol�sa

A Cercopithecus nemen bel�l a Mona-csoport tagja. K�zeli rokon fajai az ap�cacerk�f (Cercopithecus mona), a Cambell-cerk�f (Cercopithecus campbelli), a Lowe-cerk�f (Cercopithecus lowei) �s a koron�s cerk�f (Cercopithecus pogonias).

Legk�zelebbi rokonfaja a Dent-cerk�f (Cercopithecus denti), mely a Kong� (foly�)t�l �szakra fordul el�. Ezt a fajt sok rendszertannal foglalkoz� kutat� csak a Wolf-cerk�f alfajak�nt ismeri el. Szint�n nagyon k�zeli rokonfaj a a koron�s cerk�f (Cercopithecus pogonias), melynek csup�n az alfaj�nak v�lt�k sok�ig, egyes rendszerekben ma is csak alfajk�nt tartj�k nyilv�n.

Elterjed�se

A Wolf-cerk�f az es�erd� magasabb szintjeiben �l, Afrika k�z�ps� vid�kein a Kong�-medenc�ben, a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gban, a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�gban, Uganda nyugati ter�letein, valamint Angola �szakkeleti r�sz�n.

Alfajai

K�t f�ldrajzilag elk�l�n�lt alfaja van.

    Cercopithecus wolfi wolfi, mely a Kong� �s a Sankuru foly�k k�z�tti ter�leten �l
    Cercopithecus wolfi elegans, mely a Lomami �s Lualaba foly�k k�z�tt fordul el�.

Megjelen�se

A koron�s cerk�f h�m hossza 45-55 centim�ter, a n�st�ny� 33-40 centim�ter; a h�m fark�nak hossza 85-90 centim�ter, a n�st�ny� 75-80 centim�ter; a h�m testt�mege 4,5 kilogramm, a n�st�ny� 2,5 kilogramm. Nem�nek egyik legsz�nesebb faja. Test�nek fels� r�sze sz�rk�sbarna, hasa s�rg�s sz�n� vagy feh�r. Mells� v�gtagjai feket�k, a h�ts�k ellenben roszdabarna. Test�nek h�ts� fele v�r�ses. Fej�n egy fekete cs�k h�z�dik kereszt�l a f�l�t�l a szem�ig. Jellegzetes b�lyege sz�rk�s sz�n�, olykor v�r�ses t�m�tt pofaszak�lla. A h�m �s a n�st�ny bund�ja egyforma sz�n�. Az izmos h�ts� l�bak l�nyegesen hosszabbak a mells�kn�l; seg�ts�g�kkel a majom �gyesen ugr�l az �gak k�z�tt. A farok hossz�, v�kony �s sz�r�s, az �llat j�l tud vele egyens�lyozni, de fog�sra nem alkalmas.

�letm�dja

A koron�s cerk�f t�rsas l�ny, �s nappal akt�v. Az otthon�ul szolg�l� erd�k fels� lombkoronaszintj�ben �l, a talajra nagyon ritk�n ereszkedik le. Mint miden cerk�f, ez a faj is csoportosan �l. 10-12 egyedb�l �ll� csoportjaiban egyetlen h�m van, t�bb n�st�nnyel �s azok kicsinyeivel. Er�sen territori�lis faj, egy-egy csoport sokat veszekszik a szomsz�dos csoporttal. M�s fajokkal azonban el�g toler�ns, sokszor vegyes csoportokat alkot a feh�rarc� cerk�ffal (Cercopithecus ascanius) vagy egyes kol�buszfajokkal.

T�pl�l�ka levelek, hajt�sok, gy�m�lcs�k, apr� gerinctelen �llatok �s rovarok.

Viszonylag kis termete miatt kedvelt zs�km�nya a ragadoz�knak. K�t f� term�szetes ellens�ge a koron�s sas �s a leop�rd.

Szaporod�sa

A n�st�ny 2-3, a h�m 6-7 �ves korban �ri el az ivar�retts�get. A p�rz�si id�szak m�just�l okt�berig tart. A vemhess�g 5 h�napig tart, ennek v�g�n a n�st�ny 1, n�ha 2 k�lyk�t ellik. Sz�let�sekor, egy k�ly�k 300 grammot nyom. Az elv�laszt�s egy �v ut�n k�vetkezik be. V�rhat� �lettartam�r�l nincsenek pontos inform�ci�k. A rokon fajok a szabad term�szetben is meg�lhetnek 20 �vet, fogs�gban pedig ak�r 30 �vet is �lhetnek.