A csukly�s cerk�f (Cercopithecus lhoesti) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a f�eml�s�k (Primates) rendj�hez, ezen bel�l a cerk�ff�l�k (Cercopithecidae) csal�dj�hoz �s a cerk�fmajomform�k (Cercopithecinae) alcsal�dj�hoz tartoz� faj.

A Cercopithecus nemen bel�l a Lhoesti csoportba tartozik, k�zeli rokon fajai a szak�llas cerk�f (Cercopithecus preussi) �s a napfark� cerk�f (Cercopithecus solatus).

Elterjed�se, �l�helye

Ez a faj az �szakkeleti Kong�-medenc�ben, a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g keleti r�sz�n, a Lualaba foly�t�l keletre, az Ituri-es�erd�ben, Ruand�ban valamint Uganda nyugati r�sz�n, a Kigezi k�rzet d�lnyugati r�sz�n �s a Rwenzori-hegys�gben �l. F� elterjed�si ter�let�n k�v�l elszigetelt popul�ci�i �lnek Ugand�ban a Kibale-erdei Nemzeti Parkban, a Kalinzu-erdei Rezerv�tumban, a Rwenzori-hegys�g Nemzeti Parkban, a Maramagambo-erdei Rezerv�tumban, �s a Bwindi Nemzeti Parkban, Ruand�ban a Nyungwe Nemzeti Parkban valamint a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gban a Virunga Nemzeti Parkban �s a Kahuzi-Bi�ga Nemzeti Parkban. Jelenl�te Burundi ter�let�n nincs meger�s�tve. Elterjed�si ter�let�n bel�l ak�r 2900 m magass�gon is megtal�lhat�. K�l�nf�le erd�s ter�leteken �l, t�bbek k�zt gal�riaerd�kben, s�kvid�ki es�erd�kben, erd�s szavann�n, hegyoldalakon.

Megjelen�se

Afrika egyik legszebb f�eml�se. Finom von�s�, fekete pof�j�t �l�nk feh�r sz�n� nyaksz�rzet keretezi. M�sik jellegzetess�ge a m�lyen �l�, narancssz�n� szeme, melyet sz�r n�lk�li b�r vesz k�r�l, ez a b�r a h�mekn�l halv�ny ibolyasz�n�. Teste �s hossz� l�ba egy gesztenye sz�n� nyerget kiv�ve fekete, helyenk�nt �szes sz�rke sz�rzettel. Hossz� fark�nak t�ve vastag, farka fekete sz�n� bojtban v�gz�dik A kifejlett h�mek s�lya (6 kg) k�tszerese lehet a n�st�ny�nek, herezacsk�juk felt�n�, �l�nk k�k sz�n�. Az �jsz�l�ttek barna sz�n�ek, sz�n�k k�t-h�rom h�napos korukra kezd a feln�ttek sz�n�re hasonl�tani.

A faj k�l�nlegess�ge, hogy csak a csukly�s cerk�f �s egy nagyon k�zeli rokona, a szak�llas cerk�f az a k�t �vil�gi majom, amely k�pes a fark�t kapaszkod�sra is haszn�lni. Erre rajtuk k�v�l – igaz, j�val �gyesebben �–� csak egyes �jvil�gi majmok k�pesek.

�letm�dja

A csukly�s cerk�f csoportokban �l, melyben egy h�m �s 10–17 n�st�ny illetve fiatal egyed �l. A csoport tagjai szoros k�tel�kben �lnek, melyet a k�lcs�n�s kurk�sz�s er�s�t meg. A csukly�s cerk�f, m�s cerk�fmajomform�kkal �sszehasonl�tva ink�bb a talajszinten �l, a talajszinten k�zlekedik, a ragadoz�k el�l futva menek�l.

Alv�s c�lj�b�l csoportosan a f�kra vonulnak vissza, ahol a ragadoz�kt�l biztons�gban �rezhetik magukat. A fiatal egyedek gyakran �sszefonj�k farkukat anyjuk�val.

T�pl�lkoz�sa

Nemcsak alv�s, hanem t�bbnyire t�pl�lkoz�s c�lj�b�l is a f�k magaslatait v�lasztj�k. T�pl�l�kukat gy�m�lcs�k, a f�k, bokrok fiatal levelei �s hajt�sai alkotj�k. Elfogyasztj�k a gerincteleneket is, alkalmank�nt p�fr�nyok hajt�sait, gomb�kat �s zuzm�kat is esznek. M�s cerk�fmajomf�l�khez hasonl�an gyakran gy�jt�getik t�pl�l�kukat m�s majomf�l�kkel egy�tt, kihaszn�lva azt, hogy a t�bbi faj is figyelmeztethet a ragadoz�k k�zeledt�re.

Szaporod�sa

A csukly�s cerk�f az �vszakokhoz igaz�tva p�rzik, az id�z�t�s a ter�lett�l f�gg�en v�ltoz�. K�r�lbel�l �t h�napos vemhess�g ut�n az anya egyetlen ut�dnak ad �letet. Az ell�s �ltal�ban �jszaka t�rt�nik, �ltal�ban a sz�raz �vszak v�gezt�vel, amikor a szoptat�shoz sz�ks�ges es� a legb�s�gesebb.[1] Az anya a m�hlep�nyt elfogyasztja, az �jsz�l�ttet tiszt�ra nyalja. A csoport t�bbi n�st�ny tagja nagy �rdekl�d�st mutat az �jsz�l�tt ir�nt. Az �jsz�l�tt teljes sz�rzettel, nyitott szemmel sz�letik. N�h�ny h�nap ut�n a szoptat�s kev�sb� gyakoriv� v�lik, de k�r�lbel�l az ut�d k�t �ves kor�ig megmarad, amikor az anya �jabb ut�dnak ad �letet. A h�mnem� ut�d, ivar�retts�g�t el�rve elhagyja a csoportot.[2] Fogs�gban ak�r 30 �vig is �lhet.

Term�szetv�delmi helyzete

A faj elterjed�si ter�let�nek keleti r�sz�n a mez�gazdas�gi c�l� erd�irt�sok miatt jelent�sen cs�kken az �l�helye. Egyes ter�leteken h�s��rt is vad�ssz�k.

A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a sebezhet� kateg�ri�ba sorolja. A fajt Ruanda, Uganda �s Burundi (itt m�g nem er�s�tett�k meg el�fordul�s�t) ter�let�n t�rv�ny v�di.

Egy�b

A csukly�s cerk�f egyike a fogs�gban legritk�bban tartott cerk�foknak. A vil�g �llatkertjeiben nagyj�b�l 50 egyede �lhet csup�n. Magyarorsz�gon kor�bban sehol sem tartott�k a fajt, de 2009 m�rcius elej�n 3 p�ld�ny (1 h�m �s k�t n�st�ny) �rkezett a Szegedi Vadasparkba.[3]