A k�z�ns�ges mak�k� vagy j�vai mak�k� (Macaca fascicularis) a mak�k�k leggyakoribb, legnagyobb ter�leten elterjedt faja, aminek a v�ltozatos �l�helyeken sz�mos f�ldrajzi v�ltozata alakult ki.

El�fordul�sa

Otthonos H�ts�-Indi�t�l a Beng�li-�b�lig, az Indiai-�ce�nban a Szunda-, az Andam�n- �s Nikob�r-szigeteken, a Csendes-�ce�nban a F�l�p-szigeteken.

Eredeti elterjed�si ter�let�n k�v�l sz�mos helyre betelep�tett�k, �gy ma m�r vadon �l Hongkong, P�pua �j-Guinea, a Palau szigetek �s Mauritius ter�let�n is.

S�r� es�erd�k, m�sodlagos erd�k, mangroveerd�k lak�ja, gyakran foly�k k�zel�ben �l.

Alfajai

    K�z�ns�ges mak�k� (Macaca fascicularis fascicularis - (Raffles, 1821), az elterjed�si ter�let java r�sz�n ez az alfaj �l. El�fordul Thaif�ld d�li r�sz�n, Kambodzsa, Vietnam �s Laosz ter�let�n, valamint Malajzi�ban (a f�lszigeti tartom�nyokban �s a borne�i Sarawak �s Sabah tartom�nyokban is), Szingap�rban, Indon�zia sok sziget�n (Szum�tra, Bangka, a Natuna-szigetek, J�va, Bali, Borne�, a Batu-szigetek, Bawean, Karimata, Lingga, Nias, Nusatenggara, Riau-szigetcsoport, Szumba �s Timor), a F�l�p-szigeteken (Mindanao �s a Sulu-szigetek) �s Bruneiben is.
    Burmai mak�k� (Macaca fascicularis aureus) - (Geoffroy, 1831), Bangladesh d�li r�sz�n, valamint Mianmarban (a hozz� tartoz� Mergui-szigeteken is) �s Thaif�ld k�z�ps� r�sz�n honos.
    Nicob�r-szigeteki mak�k� (Macaca fascicularis umbrosa) - (Miller, 1902), csak az Indi�hoz tartoz� Nikob�r-szigeteken (Nagy-Nikob�ron, Kis-Nikob�ron �s Katchall sziget�n) honos.
    S�t�tfej� k�z�ns�ges mak�k� (Macaca fascicularis atriceps) - (Kloss, 1919), csak a Thaif�ld d�lkeleti partvid�ke el�tt fekv� Khram Yai szigeten �l.
    Con Song mak�k� (Macaca fascicularis condorensis) - (Kloss, 1926), csak a Vietnam d�li partvid�ke el�tt felv� Con Son szigeten �l.
    Simeulue szigeti mak�k� (Macaca fascicularis fusca) - (Miller, 1903), csak az Indon�zi�hoz tartoz�, Szum�tra sziget�t�l �szaknyugatra fekv� Simeulue szigeten honos.
    Lasia mak�k� (Macaca fascicularis lasiae) - (Lyon, 1916), csak az Indon�zi�hoz tartoz�, Szum�tra sziget�t�l �szaknyugatra fekv� Pulau Lasia szigeten �l.
    Maratua mak�k� (Macaca fascicularis tua) - (Kellogg, 1944), csak az Indon�zi�hoz tartoz�, Borne� sziget�t�l keletre fekv� Pulau Maratua szigeten honos.
    Kemujan mak�k� (Macaca fascicularis karimondjawae) - (Sody, 1949), csak az Indon�zi�hoz tartoz�, a J�va-tengerben tal�lhat� Pulau Karimunjawa szigeten �s esetleg a szomsz�dos Pulau Kemujan szigeten �l
    F�l�p-szigeteki mak�k� (Macaca fascicularis philippinensis) - (Geoffroy, 1843), a F�l�p-szigetek sok sziget�n (�gy Balabac, Basilan, Biliran, Bohol, Busuanga, Camiguin, Catanduanes, Culion, Leyte, Luzon, Mindanao �szaknyugati r�sze, Mindoro, Negros, Panay, Palawan, Samar �s Sibuyan sziget�n) el�fordul.

Megjelen�se

Teste 60–65, farka 50–55 centim�teresre n� meg, testt�mege 3-9 kg. A n�st�nyek jelent�sen kisebb termet�ek, mint a h�mek. Pof�ja s�t�t, hasa b�r�nek sz�nezete k�kes, a szem k�r�li b�r sz�ne feh�r. K�rszak�lla r�vid, k�l�n�sen a v�n h�mek hajzata er�sen h�trasim�tott; a n�st�nyek� �s fiatalok� t�bb�-kev�sb� tar�josan fel�ll, k�z�p�tt felkunkorodik. Az egyes alfajuk bund�ja rendk�v�l v�ltozatos sz�n�rnyalatokat �lt; a t�rzsv�ltozat� fel�l feket�vel �titatott, z�ldes olajbarna, alul gy�rebb �s piszkosfeh�r, l�ba bel�l sz�rk�s. V�gtagjai feket�sek, mik�nt a farka is. Szempill�i feh�rek, sziv�rv�nyh�rty�ja barna. A n�st�nyek h�ts� testfele az ivarz�s k�r�li id�szakban igen v�ltoz� m�rt�kben megduzzad.

�letm�dja

A k�z�ns�ges mak�k� k�l�nlegesnek sz�m�t a mak�k�k k�z�tt, mivel t�pl�l�k�t gyakran a tengerpart �rap�lyz�n�j�nak ter�leteir�l szerzi be. Ap�ly idej�n kisebb-nagyobb r�kokat, kagyl�kat, csig�kat ejt zs�km�nyul. Eredetileg f�n lak� �llat, azonban sz�vesen tart�zkodik a talajon, s�t bemegy a v�zbe is, ahol kit�n�en �szik. A javai mak�k�k 6-100 f�s, kevert ivar� csoportokban �lnek, ahol egy feln�tt h�mre k�t-h�rom feln�tt n�st�ny jut. A fennmarad� h�mek vagy egyed�l vagy csapatokba ver�dve �lnek. A nagy csoport k�t alcsoportra tagoz�dik. Az egyik a k�zponti csoport, amelynek egy h�m a vezet�je, �s a n�st�nyek, valamint a n�vend�kek nagy r�sze ide tartozik. A m�sik alcsoport alkotja a perif�ri�t, amelybe a szubdomin�ns h�mek tartoznak, esetleg n�h�ny n�st�nnyel. Mindk�t ivarn�l teljesen tiszta rangsor alakul ki, amely az �letkoron, a rokons�gi fokon �s az egym�s k�z�tti sz�vets�geken alapul. A nagyon id�s �llatok fokozatosan kiesnek a hierarchi�b�l.

Szaporod�sa

Ell�s az �v b�rmely szak�ban t�rt�nhet, melyet 160-170 napos vemhess�g el�z meg. Az egyetlen k�ly�k mintegy 350 gramm k�r�li testt�meg�, �s a f�eml�s�k t�bbs�g�hez hasonl�an �lland�an anyj�hoz b�jik, illetve a k�s�bbiekben a n�v�rek, nagyn�nik sz�ll�tj�k. Anyj�t�l 6-12 h�napos korban v�laszt�dik el, 4 – 5 �ves korban el�ri ivar�retts�g�t. Egy mag�nos�n tartott javai ma¬k�k� fogs�gban 37 �vet �lt.

Term�szetv�delmi helyzete

A k�z�ns�ges mak�k�k j�l alkalmazkodnak a k�l�nb�z� �l�helyekhez �s t�pl�l�kforr�sokhoz, ez�rt az ember �ltal �talak�tott ter�leteken is m�g mindig nagy sz�mban fordulnak el�. Mi t�bb, egyes ter�leteken egyre jelent�sebb a k�rt�tel�k is, amikor csapatosan fosztogatj�k a f�ldeket, �ltetv�nyeket, kerteket, orvosi kutat�sok sor�n is felhaszn�lj�k �ket, �gy p�ld�ul a gyermekb�nul�s elleni v�d�olt�s kifejleszt�s�ben volt szerep�k.

A fajt az eur�pai tenger�szek a 16. sz�zadban behurcolt�k Mauritius sziget�re, ahol a popul�ci� l�tsz�ma m�r el�ri a 35 ezret, j�llehet az Indiai-�ce�nban tal�lhat� sziget ter�lete mind�ssze 1865 km². Mauritiuson a betelep�tett mak�k�k nagyon k�rosak, a szigeten �shonos mad�rfajok f�szkei kifosztj�k �s a toj�sokat vagy a fi�k�kat pedig felfalj�k. Emiatt nem egy �shonos faj fennmarad�s�t vesz�lyeztetik, ez�rt a szigeten b�rmikor vad�szhat� fajok.

Eredeti �l�helyeiken is igen elterjedtek. Kult�rak�vet� faj, t�bb csapata bek�lt�z�tt a v�rosokba, ahol ellopnak b�rmi ehet�t. A hinduk sz�m�ra szent �llatok, ez�rt f�leg a hinduista Bali sziget�n �lnek nagy sz�mban az emberek k�r�l.

A fogs�got j�l t�ri, fogs�gban j�l szaporodik. Nemcsak h�zi kedvencnek tartj�k, de cirkuszokban idom�tj�k is.

�llatkertekben gyakori fajnak sz�m�t, Magyarorsz�gon azonban csak k�t helyen tartj�k: a J�szber�nyi �llatkertben �s az Abonyi Mag�n Zooban. A t�pl�l�kra nem k�nyes faj. Viszont mivel alapvet�en tr�pusi ter�letr�l sz�rmazik, t�len a f�t�tt helyet ig�nyli.