A berber mak�k� vagy mag�t (Macaca sylvanus) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a f�eml�s�k (Primates) rendj�hez, ezen bel�l a cerk�ff�l�k (Cercopithecidae) csal�dj�hoz �s a cerk�fmajomform�k (Cercopithecinae) alcsal�dj�hoz tartoz� faj.

Afrik�ban �shonos de a Gibralt�ron �l� popul�ci�ja miatt Eur�pa egyetlen majomfaja. A gibralt�ri berber mak�k�k jelenl�t�t �sszek�tik a ter�let Egyes�lt Kir�lys�ghoz tartoz�s�val. Ezek miatt turista l�tv�nyoss�gk�nt is szolg�lnak, a nagy becsben tartott �llatok, valamint minden nap etetik �ket.

Elfordul�sa

�szaknyugat-Afrik�ban, Marokk� �s Alg�ria ter�let�n honos. Gibralt�ron is �l egy kol�nia. A jelenlegi vadon �l� popul�ci� mintegy 15-20 ezer �llatb�l �llhat.

A berber mak�k� Eur�p�ban

Hogy a berber mak�k� val�ban �lt-e eredetileg is Gibralt�ron, vagy csak az emberek telep�tett�k be oda, ma m�r aligha �llap�that� meg. Egy 711-b�l sz�rmaz� okirat eml�ti el�sz�r itteni el�fordul�s�t. Az Eur�pa m�s vid�keir�l sz�rmaz�, mak�k�khoz hasonl� majmok fosszilis maradv�nyaib�l gyan�that�, hogy val�ban �shonos Gibralt�ron. Hogy ezek a robusztus majmok ma is meg�lnek m�g K�z�p-Eur�pa zord �ghajlat�n is, azt Schlieffen gr�f bizony�totta be, amikor 1763-ban egy csoportot �ttelep�tett Hessenbe. Az �llatok gyorsan megszoktak ott, de porty�z�saik miatt hamar n�pszer�tlenn� v�ltak a k�rnyez� falvakban. A k�s�rletnek 20 �vvel k�s�bb hirtelen v�ge szakadt, mivel egy veszett kutya megharapott n�h�ny majmot. Schlieffen gr�f k�nytelen volt lel�vetni becses �llatait - sz�m szerint hatvanat -, nehogy e vesz�lyes betegs�g tov�bbterjedjen. A hesseni Waldparkban m�g ma is eml�km� �rzi a kol�nia eml�k�t.

A gibralt�ri mak�k�k t�rt�nete is igen viszontags�gos volt, m�r t�bbsz�r fenyegette �ket a kipusztul�s vesz�lye. A kol�nia kihal�s�t csak ism�telt betelep�t�sekkel siker�lt megakad�lyozni. A gibralt�ri majmok ugyanis a Brit Honv�delmi Miniszt�rium v�delme alatt �llnak, mivel elterjedt az a n�zet, hogy ha ezek a majmok elt�nnek onnan, akkor az Egyes�lt Kir�lys�gnak fel kell adnia ezt a fontos t�maszpontj�t. A majmok t�lszaporod�s�ra is volt p�lda �s ekkor ellept�k a v�rost, amely ezt az inv�zi�t s�lyosan megs�nylette. Kerteket tettek t�nkre, embereket t�madtak meg, �s sok egy�b k�rt is okoztak. V�g�l az egyik majom elcsente a korm�nyz� tollal d�sz�tett sisakj�t �s ezzel egy �nneps�g sor�n mindenki el�tt nevets�gess� tette. Ez volt az utols� csepp a poh�rban �s a berber mak�k�kat v�gleg „sz�m�zt�k” a v�rosb�l a szirtekre.

Betegs�gek id�r�l id�re s�lyosan megtizedelt�k az ott �l� popul�ci�t, ez�rt t�bb alkalommal is afrikai p�ld�nyokat hozattak a kihal�suk elker�l�se �rdek�ben. Az utols� ilyen betelep�t�si parancs 1942-b�l sz�rmazik, �s maga Winston Churchill adta ki. Ma a berber mak�k�k k�t csoportja �l Gibralt�ron: egy f�l�nk csoport fenn, a megk�zel�thetetlen szirteken �s egy m�sik, a v�ros k�zel�ben. A turista l�tv�nyoss�gk�nt is szolg�l� majmokat naponta etetik, �gy tulajdonk�ppen csak f�lvad �llatnak lehet �ket tekinteni.

Megjelen�se

A h�m hossza 65 - 75 centim�ter, a n�st�ny� 55 - 65 centim�ter. A h�m testt�mege 7-10 kilogramm, a n�st�ny� 4-7 kilogramm. Mindk�t nem marmagass�ga k�r�lbel�l 45 centim�ter. Teste z�m�k �s vastag, nincs rajta farok. A sz�rzete s�rg�sbarna, az alhason r�videbb. Feje kerek, nyaka �s orra r�vid. L�ba r�videbb, mint a kar �s mind a n�gyet haszn�lja a j�r�sban. Tenyer�n �s talp�n j�r. Ha ellens�g ut�n k�mlel, h�ts� l�b�ra �ll.

�letm�dja

A berber mak�k�k 10 - 30 �llatb�l �ll� csoportokban �lnek, az egym�ssal val� �rintkez�s sor�n bar�ts�gosak. Az any�t t�bb h�m t�mogatja a k�lyk�k nevel�s�ben. T�pl�l�ka term�sek, magvak, gy�kerek, levelek, rovarok, p�kok �s zuzm�, de kisebb gerinceseket is fogyaszt. Az �llat 20 �vig �l.

Szaporod�sa

Az ivar�retts�get 3 - 4 �ves kor�t�l �ri el. A p�rz�si id�szak novembert�l m�rciusig tart. A vemhess�g 7 h�napig tart, ennek v�g�n 1, ritk�n 2 ut�d sz�letik. Az �jsz�l�ttek nyitott szemmel j�nnek a vil�gra �s anyjuk bund�j�ba kapaszkodnak, aki mindenhov� mag�val viszi kicsinyeit. Az elv�laszt�s 3 h�nap ut�n t�rt�nik meg. Egy �v m�lva v�lik �n�ll�v�.

�rdekess�gek

A berber mak�k� mindig k�zkedvelt �llatkerti �llatnak sz�m�tott. Els�sorban az�rt mert ez az egyetlen Eur�p�ban is el�fordul� majomfaj. Magyarorsz�gra 2008 m�jus elej�n �rkezett tizenh�rom berbermajom a F�v�rosi �llat- �s N�v�nykertbe. Az �t h�mb�l �s nyolc n�st�nyb�l �ll� csapat azonban nem mindennapi m�don ker�lt Budapestre, ugyanis mindegyik�k egy holland, egzotikus �llatok ment�s�vel foglalkoz� alap�tv�nyt�l (AAP) �rkezett.

T�bbs�g�ket mag�nszem�lyek tartottak illeg�lisan, majd a hat�s�gok elkobozt�k �ket tulajdonosaikt�l. Van k�zt�k azonban olyan �llat is, melyeket nagyv�rosok parkjaiban tal�ltak. Mivel az AAP nem tudja v�llalni, hogy minden egyes hozz� ker�l� �llatnak hossz� t�von otthon biztos�t, ez�rt most a tizenh�rom berber majomnak m�s lakhelyet kerestek. Mivel ezek, az �veken �t emberek k�z�tt �lt �llatok nehezen illeszkednek be a fajt�rsaik k�z�, ez�rt kev�s �llatkert v�llalja befogad�sukat.

Magyarorsz�gon azonban nem csak Budapesten �lnek ilyen majmok: 2009-ben egy �t f�b�l �ll� h�mcsapat k�lt�z�tt a Veszpr�mi �llatkertbe.